Az előző bejegyzéshez Kemalpapa a következő gondolatokat fűzte:
- Tapasztalataim szerint a Katolikus Egyház nem olyan, mint amilyennek a blogod alapján gondolnám. Milyen is az Egyház valóban?
- A katolikusok nagy része annak születik, és marad is: hol a tudatos döntés, amiről állítod, hogy szükséges?
- Nekem a papok sose sugallták, h gondolkodjak, csak azt, hogy fogadd el feltétel nélkül. Hit és értelem tényleg együtt jár az Egyházban?
- Jézus=Egyház?
1) Tapasztalataim szerint a Katolikus Egyház nem olyan, mint amilyennek a blogod alapján gondolnám. Milyen is az Egyház valóban?
A kereszténységgel kapcsolatban szerintem alapvetően el vannak szúrva a tapasztalataink. A kereszténység ugyanis egy sokkal férfiasabb és erőteljesebb valami, mint ahogy azt megéljük. C.S. Lewis azt mondja, hogy a kereszténység egy "harcos, vagy küzdő vallás" (fighting religion), és hogy a templomba inkább illene rohamsisakot viselnünk, ha igazán felfognánk, hogy miről is van szó. A Katolikus Egyház identitása itt a földön a küzdelem, "küzdő egyháznak" nevezi magát: ellenségei a bűn és a bukott angyalok. Természetesen tagjai esendőek, de ez nem azt jelenti, hogy az Egyház is az. Az Egyház leginkább szentjeiben nyilvánul meg, nézd meg őket! Ellentétben a focival, ahol egy csapat annyira erős mint a játékosok átlag szintje, hiába emelkedik ki egy-kettő, az Egyház annyira erős, mint Jézus, márpedig Jézus győzni fog, és az igazi Egyház a szentek Egyháza, akik hősiesen szeretik Jézust. Erre vagyunk meghívva, mint keresztények: hogy szentek legyünk, és Jézus győzelmében való részesedés az örökségünk. Ez azt örömhír. Ettől kevesebbet hirdetni hamisítás. A kortárs büfé-keresztényeknek, akik válogatnak Jézus tanításai között, akik minden szempontból úgy élnek, mint nem-keresztény társaik, és akik a vasárnapi szentmisével úgy érzik, hogy lekötelezték a Mindenhatót, legfeljebb annyi mentségük lehet, hogy már tanítóik is alkalmatlanok voltak.
2) A katolikusok nagy része annak születik, és marad is: hol a tudatos döntés, amiről állítod, hogy szükséges?
Katolikussá az ember valóban a keresztségben válik, és a kisbabák általában elég jó katolikusok: minden kötelezettségüknek eleget tesznek :) Ám ez az állapot néhány éven belül, legkésőbb kamaszkorban megbillen, ugyanis az egyre értelmesebb és tudatosabb emberkékkel szemben az Istennek egyre növekvő elvárásai vannak. "Az Istennek ne legyenek elvárásai, csak szeressen, ez a dolga", gondolják sokan, noha nem biztos, hogy megfogalmazzák, és hitük színvonalában csecsemők maradnak, tele gyerekeknek való elképzelésekkel, miközben az élet többi területén igényes emberré válnak. Ez persze így nincs rendjén, és az Egyház azt is tanítja, hogy teljes jogú tagjai azok lehetnek, "aki ... a hitvallás, a szentségek, az egyházkormányzat, és a közösség kötelékeivel" egyesülnek vele (Kompendium §168). Vagyis aki tanításban, vagy fegyelmi kérdésekben ellene mond vagy ignorálja az Egyházat, az ennyiben nem katolikus. Az illető még továbbra is nagyon sikeres csecsemő-katolikus volna, csakhogy az idő eltelt, a talentumok kihasználatlanok, és testvérünk ma már alulmúlja az elvárásokat, így jelenleg, noha katolikus, bukott katolikus leginkább. És persze a mennyei seregek, a szentek kórusa és a Jó Pásztor is mind epekedve várják, hogy felnőttként is megtérjen - hogy tékozló fiúként hazatérjen! Érdemes amúgy elgondolkodni Jézus példabeszédének egy alternatív változatán, ahol a tékozló fiú nem találja annyira elviselhetetlennek a sorsát, és inkább mégsem tér haza...3) Nekem a papok sose sugallták, hogy gondolkodjak, csak azt, hogy fogadd el feltétel nélkül. Hit és értelem tényleg együtt jár az Egyházban?
Egyre többeknek nyilvánvaló, hogy a hittanoktatás generációk óta el van szúrva. Jelenleg világszerte egy megújulási folyamat zajlik, és egyre erősebb azok tábora, akik már nem tűrik ölbe tett kézzel, hogy gyermekeik is a hittanórákon csak énekelni és lepkéket rajzolni tanuljanak. Ők Aquinói Tamással és az I. vatikáni zsinattal (és igazából az egész Szenthagyománnyal) együtt vallják, hogy hit és értelem segítik egymást, sosem mondanak ellent: az eszünket is Isten adta, és a kinyilatkoztatást is. A katolikus hitben a legtöbb dolgot meg lehet érteni, amit pedig nem, ott azt értjük, hogy miért nem érthetjük meg. Minden ellenvetés a katolikus hittel szemben megválaszolható. Hit és értelem témában javaslom:
- http://katolikusvalasz.blogspot.hu/2013/07/a-hiba-az-on-keszulekeben-van-fideizmus.html
- http://katolikusvalasz.blogspot.hu/2013/06/a-hit-titkain-ne-is-gondolkodj.html
- http://katolikusvalasz.blogspot.hu/2013/03/a-hit-tudas.html
- http://depositum.hu/
Jézus nem egyenlő az Egyházzal, Jézus az Egyház feje. A vőlegény nem lehet egyenlő a menyasszonnyal, de elválaszthatatlan a kötelék.
1 megjegyzés:
Megjegyzés küldése