Székely János püspök a Kasper javaslatról: nincs teológiai alapja

A Székely János interjú legfigyelemreméltóbb részleteinek tematikus feldolgozása vázlattal kiegészítve. Első rész. A teljes interjú itt hallgatható meg.

 

 

Kérdés: Mi püspök atya véleménye a 2014-es szinódus legvitatottabb felvetéséről: elképzelhető-e érvényes/szentségi házasság után új kapcsolatban élő katolikusok szentáldozáshoz járulása?
Vázlat:

1. A Biblia teljesen egyértelmű: a házasság felbonthatatlan.
2. A látszólagos kivétel is Szent Máté evangéliumában az elbocsátásra vonatkozik a másik fél paráznasága esetében, de arról szó sincs, hogy a felek utána szabad állapotúak volnának, ellenkezőleg: új házasságot nem köthetnek, egyedül kell maradniuk.
3. Hermász Pásztor c. műve (keresztény forrás a 2. századból) is ezt támasztja alá, vagyis az Egyház már a legkorábbi időkben is úgy értelmezte Jézus tanítását, mint az Egyház ma.
4. Az Eucharisztiát csak olyan emberek vehetik, akiknek az élete fontos dolgokban egyezik az Isten Egyházának tanításával. A rendezetlen házassági helyzet kezdettől fogva kizáró ok volt, hiszen az Eucharisztia a Jézussal való teljes egységet jelképezi.
5. [KV megjegyzés: arról, hogy egy komoly bűnös (például egy gyógyulni vágyó pedofil) hogyan lehet mégis Eucharisztikus egységben Jézussal, miközben egy tisztes polgár, aki válás után új „házasság” mellett dönt mégsem lehet, arról itt írtunk ezen a blogon].
6. Nincs teológiai magyarázat arra, hogy ennek [az Egyház tanításának] miért kéne változnia.
7. Ugyanis nem megkülönböztethető egymástól [szentségi értelemben] az elvált, második házasságban élő, és a hol ezzel, hol azzal házasság nélkül együtt élő fiatal helyzete, vagy egy olyan 50 évesé, aki elégedett a partnerkapcsolatával és nem kíván házasodni. Milyen alapon mondanánk, hogy az utóbbiak nem áldozhatnak, míg az előző, aki elvált, áldozhat?
8. Nincs teológiai alapja annak, hogy az elváltak és újraházasodottak esetét kiemeljük, és kivételt tegyünk.
9. A katolikus hagyományunk egészen egyöntetű ebben a kérdésben és ez teljesen megegyezik Jézus tanításával.
10. A házasság felbonthatatlan, és aki nem eszerint éli keresztény életét, annak számára a Krisztussal való teljes közösség, amit az Euchariszti kifejez, nem lehetséges.
11. A kiút nem a hitből fakadó törvények módosítása, hanem a házasságra való felkészítés és egyáltalán a házasság szentségének a komolyabban vétele.

Kapcsolódó anyagok: A szinódusról és a dogma és gyakorlat szétválasztásáról

Hogyan tovább?
Ha tetszett ez az írás, oszd meg, és vitasd meg barátaiddal!

Ha kérdésed vagy felvetésed van bármilyen hitbéli, hitvédelmi, filozófiai vagy erkölcsi kérdésben, tedd fel nekem a jobboldalon található menüben! Hátha tudom a katolikus választ!  

KV interjú Székely János püspökkel (egyelőre csak hanganyag)

Az újév második napján egy apostolutód tisztelte meg lakásunkat és meg is áldotta azt. A feleségem kiváló vacsorát főzött, én pedig meginterjúvoltam a püspököt, Barni (a gyerek) pedig néha beleordított :)

Köszönjük, kedves János atya!

 

 

A hitvédelem, mire jó? 

Az Egyházon kívül nincs üdvösség?

A mennyben mindenki katolikussá válik?

A tolerancia lehet diktatúra?

Protestánsok felvétele az Egyházba:

Kasper javaslat: Rendezetlen házassági kapcsolatban élők szentáldozása:



 

Milyen lesz a menny? + kedvenc ima és szentek

 

Hogyan tovább?
Ha tetszett ez az írás, oszd meg, és vitasd meg barátaiddal!

Ha kérdésed vagy felvetésed van bármilyen hitbéli, hitvédelmi, filozófiai vagy erkölcsi kérdésben, tedd fel nekem a jobboldalon található menüben! Hátha tudom a katolikus választ!  

Jézus feltámadásának bizonyítása (Székely János püspök)

VÁZLAT:

3 történeti tény:

A tanítványok személy szerint nem várták a feltámadást. Nem lelkesedésükben találják ki a dolgot, épp ellenkezőleg: a keresztre feszítés után csalódtak, és reménytelenek, menekülnek a városból, vissza a régi életükbe.

Se a tanítványoknak se a korabéli zsidóknak nem volt benne a képzeletvilágában a (világ vége előtti) feltámadás.  Szavuk sem volt erre. Nem arról van tehát szó, hogy más eseményeket a vallási képzeletviláguk szerint feltámadásként értelmeznek, épp ellenkezőleg: találkoznak a feltámadás tényével, amely gyökerestül átformálja az addigi világképüket. Mindent újra kellett gondolniuk: az Istenről alkotott képüket, új szavakat kellett kitalálniuk korábban nem elgondolt dolgok leírására.

Néhány héttel később a megrettent apostolok ismét Jeruzsálemben vannak, az életveszélyes városban, és hirdetik, hogy Jézus él, ők találkoztak vele, ő Úr (isteni rang), az Atya jobbján ül és újra eljön ítélni élőket és holtakat. Az apostolok élete átalakul, másból sem áll, mint a feltámadás hirdetéséről, közülük mind, egy kivételével az életét adja a hitéért: vagyis, néhány héttel a tragikus események után elhangzik a húsvéti prédikáció, az örömhír, hogy Jézus él.

Következtetés:

Az örömhír és a kereszthalál között kellett valaminek történni, ami megmagyarázza ezt az átalakulást. Ez a feltámadás. (Mivel minden más magyarázat abszurditásba torkollik).

(Természetesen ha a csodák lehetőségét eleve kizárjuk, akkor a feltámadás nem jöhet szóba, de mivel Isten létezik, csodák is lehetségesek, ezért Jézus feltámadása nem képtelenség.)

Jézus istenségének bizonyítása bővebben itt:
http://katolikusvalasz.blogspot.de/2013/11/jezus-orult-hazug-vagy-isten.html 

  

Hogyan tovább?
Ha tetszett ez az írás, oszd meg, és vitasd meg barátaiddal!

Ha kérdésed vagy felvetésed van bármilyen hitbéli, hitvédelmi, filozófiai vagy erkölcsi kérdésben, tedd fel nekem a jobboldalon található menüben! Hátha tudom a katolikus választ!