Filozófia szolgáló leány vigasztalása

Szolgáló leány

Hányszor hallottuk már, hogy a filozófia a teológia szolgáló leánya... De mit is jelent ez pontosan, konkrét példákkal illusztrálva? Mielőtt beleugranánk a közepébe, tisztázzuk, mi is a filozófia, és mi a teológia. A különbség a módszertanban van: a teológia alapul veszi a kinyilatkoztatott hitet, kiindul abból, onnan spekulál tovább, a filozófia a természetes észből és a természet dolgaiból indul ki.

A hit felülmúlja az értelmet

A teológia és a filozófia közötti különbség megállapításával érthetjük meg azt a másik sokszor félreértett (és félremagyarázott) mondást is, miszerint a hit felülmúlja az értelmet. A félreértés az szokott lenni, hogy a hit helyettesíti az értelmet, vagy hogy ha ellentmondás állna fenn a kettő között, akkor a hit győzne valamilyen értelemben. Ám az első értelmetlen vakhit, a második pedig lehetetlenség, ugyanis az igazság egy, vagyis ha az ellentmondás igazi, akkor vagy  a hitünk vagy az értelmünk téved. A hit csakis abban az értelemben múlja felül az értelmet, hogy az isteni kinyilatkoztatás a kiinduló pontja, vagyis természetfeletti adatokból következtet tovább - ám azt már a szokványos logika törvényei szerint logikusan. (Nincs külön vallási logika, mint ahogy női logika sincs, csak logika).

Közös kérdések

A filozófia és a teológia érdeklődése metszetet alkot, vagyis bizonyos kérdések mindkét tudománynak tárgyát képezik. Például Isten létezése, vagy a lélek halhatatlansága egyben kinyilatkoztatott igazságok is, ám Plátón és Arosztotelész, majd nagy keresztény tanítók sora a természetes eszükkel is bizonyították ezeket. Más kérdések azonban tisztán teológiaiak: a három személyű Egyisten, vagy hogy Jézus a megváltó Istenember.

Ésszerű hinni

A filozófiának azonban a tisztán teológiai kérdésekben is szerepe van, méghozzá szolgáló szerepe. A filozófia noha bizonyítani nem tudja az hit igazságát, ám el tudja görgetni az értelem útjából az akadályokat, hihetővé tudja tenni a hitet, ki tudja mutatni, hogy nincs ellentmondás, sőt a hit igazának valószínűségét is alá tudja támasztani. A jó filozófia képes beláttatni az emberrel, hogy ésszerűbb hinni, mint kételkedni.

Példák

1) Jézus istensége: A hit valószínű igazságának alátámasztása történik például, amikor C.S. Lewis felállítja a "hazúg-őrült-vagy Úr" trilemmáját Jézussal kapcsolatban. Jézusról nem hihető, hogy hazudott volna, sem az, hogy őrült lett volna a történeti források alapján, ezért bármilyen hihetetlen is a legvalószínűbb még is az, hogy Isten volt, ahogy mondta magáról. Erről bővebben itt.

2) A kereszténység terjedése: tizenkét halászlegény megtérítette a Római Birodalmat. Hogyan? Politika, csalás, összeesküvés? Vértanúhalált haltak az apostolok mind (kivéve egyet) ugyanazért a hitért, és semmit nem nyertek. A tapasztalataik eredetiségét igazolja, hogy semmilyen motivációra nincsen történeti bizonyíték, leszámítva az igazsághoz való ragaszkodásukat alátámasztó bőséges bizonyítékokat. Erről bővebben itt.

3) Az Egyház fennállása: A "cég" kétezer éve fennáll, annak ellenére, hogy olaszok vezették túlnyomó részben... : ) A Szentlélek jelenléte több mint valószínű.

Itt kezdődik a filozófia vigasztalása.

http://www.instituteofcatholicculture.org/seeking-wisdom-boethius-and-the-birth-of-christian-philosophy/