„Ki vagyok én, hogy megítéljem?” A pápa?

 „Ki vagyok én, hogy megítéljem?” – mondta a homoszexualitás kontextusában a pápa egy repülőn adott interjúban. Széles körben ezt úgy értelmezték, hogy Ferenc pápa legalábbis nyitott a homoszexuális kapcsolatok valamilyen szintű elfogadására, és ennyiben az ő pápasága szakítás a kétezer évnyi katolikus begyöpösödöttséggel.

Akiket igazán érdekelt, hogy Ferenc pápa mire is gondolhatott, annak idején is kideríthették a szövegkörnyezetből. A pápa olyan homoszexuális emberekről beszélt, akik életszentségre törekednek, ráadásul papokról! Vagyis Ferenc pápa egyszerűen megismételte a hagyományos katolikus tanítást arról, hogy a homoszexualitás nem bűn önmagában, és nem akadálya annak, hogy egy illető Isten kedvében járjon, vagyis: hogy szent legyen. A homoszexuális aktus (mintahogy a házasságon kívüli szexuális aktus is) viszont továbbra is bűnnek számít minden Jézus tanításához hű kereszény felekezetben, és ennek megváltoztatásáról semmit nem mondott Ferenc pápa.

A sajtó persze a szövegkörnyezettől függetlenül agyba-főbe idézgette az a "ki vagyok én, hogy megítéljem"-et és elég sikeresen szivárványos képet festettek a Szentatyáról. Ezért lehet megdöbbentő sokak számára, ami most történt, noha nyilván nem fog nagy sajtó visszhangot kapni a hír, hogy a Vatikán nem fogadta el 2015-ben sem Franciaország nyíltan homoszexuális nagykövetjelöltjét, mint ahogy 2007-ben sem. Bennfentes források szerint a végső döntést maga Ferenc pápa hozta meg, és az visszautasítás indoka nem egyéb, mint a nagykövetjelölt nyíltan vállalt homoszexualitása volt.

Ferenc pápa tehát mégis ítélkezett.

Arról, hogy szabad-e keresztényeknek ítélkezni, itt olvashatsz.