2014. augusztus 14., csütörtök

Mária (testbeni) mennybevétele - néhány tudnivaló

Dolgok, amiket sokszor a keresztények sem tudnak:
  1. Az örök életünket testben fogjuk élni. Átlelkesült vagy megdicsőült testnek nevezi a teológia, de testünk lesz mindenesetre. A testünk támad fel az utolsó napon. Jézus a prototípus/az elsőszülött a halottak között.
  2. Jézus testestül ment fel a mennybe, Jézusnak ma is emberi teste van.
  3. A kereszténység nem egy "lelki" vallás a szó modern értelmében (értsd: lélek<->test).
  4. A szentek (köztük remélhetőleg mi is) a mennyországban csak Krisztus második eljöveteléig nélkülözik a testüket.
A katolikus tanítás:
  1. Máriát Isten kivételes módon a mennybe vette testestül-lelkestül.
  2. Ez az Egyház dogmái közül a legfiatalabb: 1950-ben XII. Piusz pápa nyilvánította ki.
  3. Ünnepe augusztus 15.-e a 6. századtól kezdve.
A protestáns kritika:
  1. Dogma, ráadásul XX. századi dogma: Az Egyház dogmái eleve gyanúsak, de ez egy modern(!) toldalék a hithez. Az ősegyház ezt biztosan nem hitte. Utólag nem lehet kitalálni ilyesmit.  
  2. Miért tenne Isten ilyesmit bárkivel is???
  3. Mária nem különleges: Mária szülte Jézust, szűzen, tehát csodák történtek Máriával, de ő nem különb bármelyik kereszténynél, aki szereti Jézust.
  4. Nincs benne a Bibliában: Sola Scriptura, csak az lehet a keresztények biztos hite, ami bibliai.
A dogma hihetővé tétele:
  1. Nincs a Bibliában? Nos a sola scriptura elve sincs a Bibliában, sőt a Szentháromság sincs megnevezve mégis hiszik a protestánsok is. Az igazság az, hogy a kereszténység első 1500 évében senki nem hallott a sola scripturáról, ez Luther (hamis) dogmája -> vagyis vannak a keresztény hitnek olyan legitim elemei is, amikről nem a Biblián keresztül bizonyosodunk meg.
  2. Isten az égberagadott embereket az Ószövetségben is: Énók és Illés például (Ter 5,24; Zsid 11,5; 2Kir 2,1; 2Kir 2,11-12; 1Mak 2,58) -> Tehát a dolog önmagában (bibliai alapon) sem hihetetlen.
  3. Mária nagyon különleges: a) Az angyal Máriának új nevet ad, "Kegyelemmel Teljes", vagyis Mária mentes az eredeti bűntől. b) Jézus következetesen "asszonynak" nevezi, a Teremtés Könyvének asszonyának, akiről Isten ígérete szólt. 3) Mária az új szövetség frigyládája. És 4) Mária az új Éva, és a Jelenések könyvének napba öltözött asszonya is. -> Mária alakja csak úgy roskadozik a jelentőségteljességtől.
  4. Dogma: a szóról manapság a vakhitre asszociálunk - helytelenül. Dogma annyit tesz, mint olyan tétel, amit mindenki beláthat, kétségtelenül igaznak találhat. Alapigazság: vitán felül álló kérdés. Ennyit jelent a dogma szó helyesen értve, és ebben az értelemben mondhatja Chesterton azt, hogy csupán kétféle ember létezik: az olyan, aki tudja, hogy dogmákat követ, és az olyan, aki nem... A protestánsoknak is megvannak a dogmáik (pl. sola scriptura), és a szkeptikus szabadgondolkodóknak is (pl. az, hogy a hit a tudás ellentéte) -> így aztán semmitmondó, ha az Egyházat azért támadják, mert dogmatikus a hite - mivel minden hit/világnézet/filozófia/és rendszer az...
  5. Új dogma a XX. századból: de az Egyház  ősi hite is ez volt. Az első írásos bizonyíték erre a 4. századból van (egy évtizeddel korábbról, mint az Újszövetség ma ismert kánonja!!!). A mennybevétel ünnepe a 6. századtól Augusztus 15-én van (a keleti egyházban). Ezzel kapcsolatos ábrázolások a 7. századtól maradtak fent. A 10. századtól ismerjük ezt az ünnepet az univerzális (=katolikus) egyház gyakorlatában. -> A dogma kijelentése lehet új, ám a tartalma ősi, akárcsak az összes többi katolikus dogmáé.   
A katolikus hit igazolása:
  1. Hagyomány: nincs más hagyomány Mária halálával kapcsolatban, csak a mennybevétel. Jézus "testvéreiről" például több hagyomány is volt (ezek is azt igazolják, hogy nem volt vérszerinti testvére), de a mennybevétel megkérdőjelezetlen. Luther sem kérdőjelezte meg... 
  2. Csodájára jártak volna: az Egyház a legősibb időktől kezdve számon tartotta a szentek és vértanúk relikviáit. A legfontosabb szent esetében viszont nincs holttest, pedig volt aki kereste, és ami legenda/feljegyzés csak létezik, mind a menybevételről szól.
  3. A szeplőtlen fogantatásból levezethető: A szeplőtlen fogantatás=Mária mentes az eredendő bűntől. Ez egy másik katolikus dogma, ami ha igaz, akkor logikus, hogy Mária lévén mentes az eredendő bűntől, mentesült annak következményétől is, a testi enyészettől. De miért hinnénk el ezt a másik dogmát Mária bűntelenségéről? Egy nem elégséges, de mindenképpen provokatív indok az például, hogy ezt még Luther is hitte a Rómával való szakítása után is, méghozzá épp a "Kegyelemmel teljes" miatt, vagyis bibliainak gondolta a szeplőtlen fogantatást. 
A dogma üzenete:
  1. Máriával kapcsolatos hitigazság, ami önmagában fontos - már ha az igazság fontos :)
  2. A testbeni feltámadásunk dicsőségére irányítja a figyelmet. 
  3. Mária tiszteletére lelkesít minket, aki első a szentek és legnagyobb a közbenjárók között, az Egyház anyja ő és a mennyek királynéja.
  4. Isten különleges, meleg, figyelmes és kivételes (nem kalkulálható) szeretetének a bizonysága - Isten mindannyiunkat máshogy szeret.

2 megjegyzés:

Ákos Fülöp írta...

Érdekes, hogy apokríf iratokban szerepel Mária mennybevitele.
/Ókeresztény írók 2. 344 sköv./ A IV. században keletkezett két elbeszélés.
Maga az irat nyilván nem szentírás, viszont megmutatja a mennybevétel hitének korai voltát.
Szent István legendája arról zól, hogy a király Nagyboldogasszony ünnepén halt meg. A XI. században tehát ünnep volt, mégpedig augusztus 15-én.

ati írta...

"A szeplőtlen fogantatásból levezethető: A szeplőtlen fogantatás=Mária mentes az eredendő bűntől. Ez egy másik katolikus dogma, ami ha igaz, akkor logikus, hogy Mária lévén mentes az eredendő bűntől, "
Ha Máriának volt apja, akkor volt eredendő bűne (hiszen a bűn apai ágon öröklődik). A szeplőtlen fogadtatás nem Mária születéséről, hanem Jézusról szól (Jézusnak nem volt emberi apja)