Dolgok, amiket
sokszor a keresztények sem tudnak:
- Az örök életünket testben fogjuk élni. Átlelkesült vagy megdicsőült testnek nevezi a teológia, de testünk lesz mindenesetre. A testünk támad fel az utolsó napon. Jézus a prototípus/az elsőszülött a halottak között.
- Jézus testestül ment fel a mennybe, Jézusnak ma is emberi teste van.
- A
kereszténység nem egy "lelki" vallás a szó modern
értelmében (értsd: lélek<->test).
- A szentek
(köztük remélhetőleg mi is) a mennyországban csak Krisztus második eljöveteléig nélkülözik a testüket.
A katolikus
tanítás:
- Máriát
Isten kivételes módon a mennybe vette testestül-lelkestül.
- Ez az
Egyház dogmái közül a legfiatalabb: 1950-ben XII. Piusz pápa nyilvánította
ki.
- Ünnepe
augusztus 15.-e a 6. századtól kezdve.
A protestáns
kritika:
- Dogma,
ráadásul XX. századi dogma: Az Egyház dogmái eleve
gyanúsak, de ez egy modern(!) toldalék a hithez. Az ősegyház ezt biztosan
nem hitte. Utólag nem lehet kitalálni ilyesmit.
- Miért
tenne Isten ilyesmit bárkivel is???
- Mária nem
különleges: Mária szülte Jézust, szűzen, tehát csodák történtek
Máriával, de ő nem különb bármelyik kereszténynél, aki szereti Jézust.
- Nincs benne a Bibliában: Sola Scriptura, csak az lehet a keresztények biztos hite, ami bibliai.
A dogma
hihetővé tétele:
- Nincs a Bibliában? Nos a sola scriptura elve sincs a Bibliában, sőt a Szentháromság sincs megnevezve mégis hiszik a protestánsok is. Az igazság az, hogy a kereszténység első 1500 évében senki nem hallott a sola scripturáról, ez Luther (hamis) dogmája -> vagyis vannak a keresztény hitnek olyan legitim elemei is, amikről nem a Biblián keresztül bizonyosodunk meg.
- Isten az
égberagadott embereket az Ószövetségben is: Énók és Illés
például (Ter 5,24; Zsid 11,5; 2Kir 2,1; 2Kir 2,11-12; 1Mak 2,58)
-> Tehát a dolog önmagában (bibliai alapon) sem hihetetlen.
- Mária
nagyon különleges: a) Az angyal Máriának új nevet ad, "Kegyelemmel
Teljes", vagyis Mária mentes az eredeti bűntől. b) Jézus
következetesen "asszonynak" nevezi, a Teremtés Könyvének
asszonyának, akiről Isten ígérete szólt. 3) Mária az új szövetség
frigyládája. És 4) Mária az új Éva, és a Jelenések könyvének napba
öltözött asszonya is. -> Mária alakja csak úgy roskadozik a
jelentőségteljességtől.
- Dogma: a
szóról manapság a vakhitre asszociálunk - helytelenül. Dogma annyit tesz,
mint olyan tétel, amit mindenki beláthat, kétségtelenül igaznak találhat.
Alapigazság: vitán felül álló kérdés. Ennyit jelent a dogma szó
helyesen értve, és ebben az értelemben mondhatja Chesterton azt,
hogy csupán kétféle ember létezik: az olyan, aki tudja, hogy dogmákat
követ, és az olyan, aki nem... A protestánsoknak is megvannak a dogmáik
(pl. sola scriptura), és a szkeptikus szabadgondolkodóknak is (pl. az,
hogy a hit a tudás ellentéte) -> így aztán semmitmondó, ha az Egyházat
azért támadják, mert dogmatikus a hite - mivel minden
hit/világnézet/filozófia/és rendszer az...
- Új dogma a
XX. századból: de az Egyház ősi hite is ez volt. Az első írásos
bizonyíték erre a 4. századból van (egy évtizeddel korábbról, mint az
Újszövetség ma ismert kánonja!!!). A mennybevétel ünnepe a
6. századtól Augusztus 15-én van (a keleti egyházban). Ezzel kapcsolatos
ábrázolások a 7. századtól maradtak fent. A 10. századtól ismerjük
ezt az ünnepet az univerzális (=katolikus) egyház gyakorlatában.
-> A dogma kijelentése lehet új, ám a tartalma ősi, akárcsak az összes
többi katolikus dogmáé.
A katolikus
hit igazolása:
- Hagyomány:
nincs más hagyomány Mária halálával kapcsolatban, csak a mennybevétel.
Jézus "testvéreiről" például több hagyomány is volt (ezek
is azt igazolják, hogy nem volt vérszerinti testvére), de a
mennybevétel megkérdőjelezetlen. Luther sem kérdőjelezte meg...
- Csodájára
jártak volna: az Egyház a legősibb időktől kezdve számon tartotta a
szentek és vértanúk relikviáit. A legfontosabb szent
esetében viszont nincs holttest, pedig volt aki kereste,
és ami legenda/feljegyzés csak létezik, mind a menybevételről szól.
- A
szeplőtlen fogantatásból levezethető: A szeplőtlen fogantatás=Mária mentes
az eredendő bűntől. Ez egy másik katolikus dogma, ami ha igaz, akkor
logikus, hogy Mária lévén mentes az eredendő bűntől, mentesült annak
következményétől is, a testi enyészettől. De miért
hinnénk el ezt a másik dogmát Mária bűntelenségéről? Egy nem
elégséges, de mindenképpen provokatív indok az például, hogy ezt még
Luther is hitte a Rómával való szakítása után is, méghozzá épp a
"Kegyelemmel teljes" miatt, vagyis bibliainak gondolta a
szeplőtlen fogantatást.
A dogma
üzenete:
- Máriával kapcsolatos hitigazság, ami önmagában fontos - már ha az igazság fontos :)
- A testbeni feltámadásunk dicsőségére irányítja a figyelmet.
- Mária
tiszteletére lelkesít minket, aki első a szentek és legnagyobb a
közbenjárók között, az Egyház anyja ő és a mennyek királynéja.
- Isten
különleges, meleg, figyelmes és kivételes (nem kalkulálható) szeretetének
a bizonysága - Isten mindannyiunkat máshogy szeret.
3 megjegyzés:
Érdekes, hogy apokríf iratokban szerepel Mária mennybevitele.
/Ókeresztény írók 2. 344 sköv./ A IV. században keletkezett két elbeszélés.
Maga az irat nyilván nem szentírás, viszont megmutatja a mennybevétel hitének korai voltát.
Szent István legendája arról zól, hogy a király Nagyboldogasszony ünnepén halt meg. A XI. században tehát ünnep volt, mégpedig augusztus 15-én.
"A szeplőtlen fogantatásból levezethető: A szeplőtlen fogantatás=Mária mentes az eredendő bűntől. Ez egy másik katolikus dogma, ami ha igaz, akkor logikus, hogy Mária lévén mentes az eredendő bűntől, "
Ha Máriának volt apja, akkor volt eredendő bűne (hiszen a bűn apai ágon öröklődik). A szeplőtlen fogadtatás nem Mária születéséről, hanem Jézusról szól (Jézusnak nem volt emberi apja)
Kedves ati, ennek olvass utána, mert butaságokat írogatsz!
Megjegyzés küldése