A jászol sok ember szívében üres,
vagy legfeljebb aranyos, kedves gondolatokkal van teli. Semmi természetfeletti,
semmi komolyan vehető, semmi, amiről felnőtteknek beszélni érdemes. Csupán
könnyed nosztalgia, családi hagyomány, a szülőfalu téli látképe feldereng,
illatok, esti fények... Dajkamese egyszóval, amit a gyerekeinknek
szívesen továbbadnánk: ez a nem keresztények karácsonya. Szép, de nem
keresztény.
A keresztény karácsony, vagyis amilyen a karácsony valójában, az valami sokkal nagyszerűbb, sokkal fantasztikusabb, sokkal elképzelhetetlenebb... A karácsony, vagyis a megtestesülés igazi jelentősége olyan nagy, hogy szükségképpen zavarba jövünk, és elmismásoljuk, a keresztények sem igen beszélnek róla, kifelejtik az örömhírből.
Isten emberré lett... - igen, de ez csak a történet egyik (a könnyebben megemészthető) fele.
"Ő azért lett emberré, hogy mi istenekké váljunk." - ez a történet másik, még sokkal hihetetlenebb és a keresztények által is agyonhallgatott része. Akármit is jelentsen az, hogy mi istenekké leszünk, biztos, hogy valami olyan valóságra utal, ami meghaladja minden természetes elképzelésünket a boldogságról, az élettel telítettségről, és a dicsőségről. A keresztények nem dobálódzhatnak a "isten" és az "isteni" fogalmakkal, és mégis a megtestesülés jelentőségét számunkra, ez fejezi ki leghívebben.
Sokan, akik elfogadják az Isten megtestesülését, mégis kételkedve hallgatják az ember megistenülésével kapcsolatos tanítást, pedig ez az örömhír teljessége, ez a karácsony lényege!
A KATOLIKUS EGYHÁZ KATEKIZMUSA:
460 Az Ige testté lett, hogy bennünket az "isteni természet részeseivé tegyen" (2Pt 1,4): "Isten Igéje azért ember, és aki Isten Fia, azért lett az ember fiává, hogy az ember Isten Igéjével egyesülve és a gyermekké fogadást fölfogva Isten fiává legyen". [83] "Ő azért lett emberré, hogy mi istenekké váljunk." [84] "Isten egyszülött Fia, mert istenségének részesévé akart tenni minket, magára vette természetünket, hogy emberré lévén az embereket istenekké tegye." [85]
A keresztény karácsony, vagyis amilyen a karácsony valójában, az valami sokkal nagyszerűbb, sokkal fantasztikusabb, sokkal elképzelhetetlenebb... A karácsony, vagyis a megtestesülés igazi jelentősége olyan nagy, hogy szükségképpen zavarba jövünk, és elmismásoljuk, a keresztények sem igen beszélnek róla, kifelejtik az örömhírből.
Isten emberré lett... - igen, de ez csak a történet egyik (a könnyebben megemészthető) fele.
"Ő azért lett emberré, hogy mi istenekké váljunk." - ez a történet másik, még sokkal hihetetlenebb és a keresztények által is agyonhallgatott része. Akármit is jelentsen az, hogy mi istenekké leszünk, biztos, hogy valami olyan valóságra utal, ami meghaladja minden természetes elképzelésünket a boldogságról, az élettel telítettségről, és a dicsőségről. A keresztények nem dobálódzhatnak a "isten" és az "isteni" fogalmakkal, és mégis a megtestesülés jelentőségét számunkra, ez fejezi ki leghívebben.
Sokan, akik elfogadják az Isten megtestesülését, mégis kételkedve hallgatják az ember megistenülésével kapcsolatos tanítást, pedig ez az örömhír teljessége, ez a karácsony lényege!
A KATOLIKUS EGYHÁZ KATEKIZMUSA:
460 Az Ige testté lett, hogy bennünket az "isteni természet részeseivé tegyen" (2Pt 1,4): "Isten Igéje azért ember, és aki Isten Fia, azért lett az ember fiává, hogy az ember Isten Igéjével egyesülve és a gyermekké fogadást fölfogva Isten fiává legyen". [83] "Ő azért lett emberré, hogy mi istenekké váljunk." [84] "Isten egyszülött Fia, mert istenségének részesévé akart tenni minket, magára vette természetünket, hogy emberré lévén az embereket istenekké tegye." [85]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése