A Mikulásról kicsit másképp...
Van egy igaz történet, ókori iratok és ikonok által is rögzített,
miszerint Miklós püspök arcon ütötte az eretnek Ariust az
Első Niceai Zsinaton (325), és tettét utólag maga Jézus hagyta jóvá.
Eretnek: csúnya szó, nem kéne használni?
Az "eretnek" kategória
ma is hivatalos jogi kifejezése az Egyháznak, és azokra alkalmazható, akik
tudatosan, nyilvánosan és kitartóan valamelyik dogma/hittétel ellen foglalnak
állást. Nyilván nem érdemes mindenkit leeretnekezni, akiről azt gondoljuk, hogy
nem ért egyet velünk, de kellő körültekintéssel a fogalom alkalmazható és
hasznos.
Az "eretnekség" kategória pedig egy-egy gondolatra vonatkozik, anélkül, hogy az azt tartó személy feltétlenül eretnek lenne. Ezzel is érdemes csínján bánni, mert az emberek azt fogják gondolni, hogy leeretnekezed őket, amikor te a gondolataikról beszélsz.
A múlt eretnekei, akik ekként vonultak be a történelembe: a leghíresebb közülük Arius. Bevallom nem lepődnék meg, ha valaki az "eretnek" szót vele kapcsolatban is sértőnek érezné, de ezzel már tényleg nem lehet, mit kezdeni... szóval marad így: Arius eretnek volt, mert megrögzötten eretnekséget prédikált és agitált; és az ajándékozó kedvű, jóságos Szent Miklós behúzott neki.
Arius eretneksége: Jézus, a Fiúisten istenségét tagadta azáltal, hogy az örökkévalóságát tagadta. "Volt egy idő, amikor a Fiú nem volt...". Jézust Isten legdicsőségesebb teremtményének tartotta és sok hívőt, papot és püspököt is félrevezetett. Természetesen politikai indítékai is voltak a követőinek. (Az akkori helyzet annyiban hasonlítható a maihoz, hogy ma például sokan a szexuális forradalom szekuláris agendáját (szabad szex, fogamzásgátlás, válás, egyneműek kapcsolata stb...) próbálják meg belopni az Egyházba és katolizálni).
A Niceai Zsinaton: melynek fő témája az
arianizmus megvitatása volt (hogy Jézus Isten-e) ott volt Miklós püspök is az
ortodox (igazhitű) oldalon. Amikor Arius épp az álláspontját taglalta, Miklós
elvesztette a türelmét az eretnekségek hallatán, és (állítólag először szóban figyelmeztette,
de aztán) arcul ütötte. Konstantin császár és a többi püspökök megriadtak az
erőszak láttán és megfosztották Miklóst a püspöki jelvényeitől, a saját Biblia
példányától és a palliumtól, majd zárkába csukták.
Ha a sztorinak itt lenne vége, aligha várnák ma a gyerekek a Mikulást, mert Miklós nem maradt volna meg példaként az emlékezetben.
Jézus és Mária: Hanem Jézus és Mária megjelentek a bunyózás miatt bezárt szentnek, és Jézus megkérdezte, miért van bezárva. Miklós azt válaszolta: "Mert szeretlek én Uram és Istenem". Jézus és anyja erre visszaadták neki a palliumot és a Bibliát. A császár ennek hallatán visszahelyezte Miklóst, és a szent aláírása ott van az arianizmust elítélő niceai záródokumentumokon.
Ha holnap a gyerekek csokit és mogyorót kapnak a Mikulástól, vagy ha vasárnap a hiszekegyben kimondjuk azokat a szavakat „Isten az Istentől, világosság a világosságtól…”, amelyben minden keresztény hisz (nem csak a katolikusok), akkor adjuk hálát a heves vérmérsékletű püspöknek!
Eretnek: csúnya szó, nem kéne használni?
Az "eretnek" kategória
ma is hivatalos jogi kifejezése az Egyháznak, és azokra alkalmazható, akik
tudatosan, nyilvánosan és kitartóan valamelyik dogma/hittétel ellen foglalnak
állást. Nyilván nem érdemes mindenkit leeretnekezni, akiről azt gondoljuk, hogy
nem ért egyet velünk, de kellő körültekintéssel a fogalom alkalmazható és
hasznos.Az "eretnekség" kategória pedig egy-egy gondolatra vonatkozik, anélkül, hogy az azt tartó személy feltétlenül eretnek lenne. Ezzel is érdemes csínján bánni, mert az emberek azt fogják gondolni, hogy leeretnekezed őket, amikor te a gondolataikról beszélsz.
A múlt eretnekei, akik ekként vonultak be a történelembe: a leghíresebb közülük Arius. Bevallom nem lepődnék meg, ha valaki az "eretnek" szót vele kapcsolatban is sértőnek érezné, de ezzel már tényleg nem lehet, mit kezdeni... szóval marad így: Arius eretnek volt, mert megrögzötten eretnekséget prédikált és agitált; és az ajándékozó kedvű, jóságos Szent Miklós behúzott neki.
Arius eretneksége: Jézus, a Fiúisten istenségét tagadta azáltal, hogy az örökkévalóságát tagadta. "Volt egy idő, amikor a Fiú nem volt...". Jézust Isten legdicsőségesebb teremtményének tartotta és sok hívőt, papot és püspököt is félrevezetett. Természetesen politikai indítékai is voltak a követőinek. (Az akkori helyzet annyiban hasonlítható a maihoz, hogy ma például sokan a szexuális forradalom szekuláris agendáját (szabad szex, fogamzásgátlás, válás, egyneműek kapcsolata stb...) próbálják meg belopni az Egyházba és katolizálni).
A Niceai Zsinaton: melynek fő témája az
arianizmus megvitatása volt (hogy Jézus Isten-e) ott volt Miklós püspök is az
ortodox (igazhitű) oldalon. Amikor Arius épp az álláspontját taglalta, Miklós
elvesztette a türelmét az eretnekségek hallatán, és (állítólag először szóban figyelmeztette,
de aztán) arcul ütötte. Konstantin császár és a többi püspökök megriadtak az
erőszak láttán és megfosztották Miklóst a püspöki jelvényeitől, a saját Biblia
példányától és a palliumtól, majd zárkába csukták.Ha a sztorinak itt lenne vége, aligha várnák ma a gyerekek a Mikulást, mert Miklós nem maradt volna meg példaként az emlékezetben.
Jézus és Mária: Hanem Jézus és Mária megjelentek a bunyózás miatt bezárt szentnek, és Jézus megkérdezte, miért van bezárva. Miklós azt válaszolta: "Mert szeretlek én Uram és Istenem". Jézus és anyja erre visszaadták neki a palliumot és a Bibliát. A császár ennek hallatán visszahelyezte Miklóst, és a szent aláírása ott van az arianizmust elítélő niceai záródokumentumokon.
Ha holnap a gyerekek csokit és mogyorót kapnak a Mikulástól, vagy ha vasárnap a hiszekegyben kimondjuk azokat a szavakat „Isten az Istentől, világosság a világosságtól…”, amelyben minden keresztény hisz (nem csak a katolikusok), akkor adjuk hálát a heves vérmérsékletű püspöknek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése