Ferenc pápa elkeserít: nyulak, szex és botrány okozás

Mint köztudott Ferenc pápa sokat beszél, és nem igyekszik tartani magát a megszokott egyházias fordulatokhoz. Ezt lehet szeretni és nem szeretni, de megváltoztatni aligha. A legfrissebb szállóige a pápától a Fülöp-szigeteki látogatásról való hazaútjáról származik, amikor is a pápa „nyulakhoz” hasonlította azokat, akik azt hiszik, hogy attól lesznek jó katolikusok, ha minél több gyerekük van.
 
Ez a mondás mindenféle szempontból szerencsétlen, és ezt már a pápa is így gondolja. A média nyilván kontextuson kívül értelmezte, sok áldozatos nagycsaládos katolikust megsértett ezzel a pápa, és sok engedetlen fogamzásgátló katolikusnak pedig lelkendezésre adott okot. Legalábbis a felületes szövegértelmezőknek...
 
A kontextushoz fontos visszatérni! A pápa "nyulazását" nem teszi jóvá a kontextus sem, azonban az kiderül, hogy az Egyház szexről szóló hagyományos tanítását temetni készülők elhamarkodottan ássák a gödröt.
 
Ferenc pápa beszédében a "nyulak" kontextusa a Humanae Vitae című 1968-as VI. Pál pápától származó enciklika volt, mely helyes születésszabályozás kérdésével foglalkozik, és a hagyományos keresztény tanításhoz híven elítéli a mesterséges fogamzásgátlást minden körülmények között, továbbá azt is félreérthetetlenül tanítja, hogy a házasélet minden aktusának alkalmasnak kell lennie az emberi élet továbbadására. Ferenc pápa megerősítette az enciklika tanítását, "prófétainak" nevezte: vagyis aktuálisnak. 
 
Tehát Ferenc pápa megjegyzései ennek fényében értelmezendők. A lényege annak, amit kifejezni kívánt (szerintem, saját szavaimmal) ez: önmagában a sok gyerek egy szülőt sem tesz jó katolikussá, mint ahogy a sok misére járás és a sok adakozás sem, noha ezek önmagukban mind jó dolgok. Egy komplex kritérium-rendszernek kell megfelelnünk, nem lehet kipécézni egy legfontosabb aspektusát a kereszténységnek (a többi rovására), hacsak nem Jézus követését, de az pedig minden mást magában foglal (tehát nem megy a többi rovására). Ezen felül az is az igazság része, hogy a legtöbbünknek az általunk elfogadhatónak ítéltnél több gyereket, misét és adakozást kéne vállalnunk! Ha őszintén a szívünkbe nézünk, akkor tudjuk, hogy Isten ezt várja tőlünk.
 
Ismét vissza a kontextushoz! Ugyanis van itt még valami. Egy bizonyos szempontból természetesen muszáj kerülnünk a botrányt, és magunkhoz (ezáltal Jézushoz) kell édesgetni a keresőket és ellenségeskedőket. A pápa ebben prominens.
 
Egy másik szempontból viszont a botrány elkerülhetetlen része a katolikus életnek, ugyanis az igazság mindig megbotránkoztatja azokat, akik nem hiszik azt. A botrány, és az ebből fakadó megvetettség és üldöztetés az egyik jel, amit Jézus nekünk ad, ha az igaz úton járunk. Ebből minden valamirevaló pápának szintén kijár!
 
Ezért örültem nagyon, amikor a nyulakon túllátó engedetlen katolikus berkekből az elkeseredés hangjait hallottam Ferenc pápával kapcsolatban. "Ferenc pápa elkeserít: annyival többet vártam ettől a pápától, azt hittem megérti, hogy jó emberek igazi házasságokban a való életben, milyen problémákkal szembesülnek, azt hittem érti a szex szépségét és a szex szükségét a házasságban. Tévedtem! Ferenc pápa megerősítette a mesterséges fogamzásgátlással kapcsolatos egyházi tilalmat". Az ilyen fajta kiborulást nem lehet legaláb egy szikrányi öröm nélkül szemlélni - katolikusként!

Hogyan tovább?
Ha tetszett ez az írás, oszd meg, és vitasd meg barátaiddal!

Ha kérdésed vagy felvetésed van bármilyen hitbéli, hitvédelmi, filozófiai vagy erkölcsi kérdésben, tedd fel nekem a jobboldalon található menüben! Hátha tudom a katolikus választ!