2015. január 21., szerda

Szentháromság vs. a magányos istenek

Ha nem tudsz lelkesedni a Szentháromságért, ha esetleg nem érted, vagy lényegtelennek gondolod, akkor itt van 3 gondolat, hogy felvállald, megszeresd, és kész legyél imádni az egy igaz Istent a Szentháromságban!

Induljunk ki két vallásokon átívelő közhelyből: Isten személyiségfeletti, és Isten maga a szeretet.

Magányos istenek alatt pedig ebben a bejegyzésben egyrészt a muzulmánok és a Jehova Tanúi által tisztelt egyszemélyű Istent, illetve az ezoterikus vallások személytelen Istenét értem; ezekkel vetem össze a keresztények Szentháromság Egy Istenét.

A Szentaság-Egy-Isten nem ellentmondásos: a kereszténység nem azt állítja, hogy Isten esetében 1 =3, hanem azt, hogy az Isten 1 olyan lény, ami 3 megkülönböztethető személy szerves egységéből áll. Ha belegondolsz ez se nem ellentmondásos, se nem politeizmus, mindössze egy igen meglepő, előre ki nem agyalható változata a monoteizmusnak. És a keresztények ezt azért hiszik, mert Isten az Újszövetségben ekként nyilatkoztatta ki magát: Atyának, Fiúnak és Szentléleknek.

A Szentháromság az egyetlen személyiségfeletti isten: Amikor Istenről személyként beszélünk sokan legyintenek és gyermeteg elképzelésnek – antropoformizmusnak - tartják a gondolatot. Pedig a keresztények szerint Isten nemhogy személyes, hanem személyfeletti is! És a személyfelettiségben látszólag a keleti és ezoterikus vallások egyetértenek velünk.
Sokan érzik úgy, hogy az a misztikus valami, ami az összes dolog mögött meghúzódik, több kell hogy legyen, mint személy. Nos, ebben, mint mondtam, a keresztények teljesen egyetértenek. De egyedül a keresztények képesek értelmesen elszámolni azzal, hogy milyen is lehet egy személyiségen túli lény. Az többiek, bár azt állítják, hogy Isten túl van a személyiségen, tehát Isten több mint személyes, valójában úgy gondolnak rá, mintha személytelen lenne: azaz végső soron személyalattinak képzelik el Istent. Istent akarat és személyiség nélküli életerőnek képzelik, vagy energiának, vagy minden dolgok személytelen összességének. Ha személyen túli, személyfölötti Istent keresünk, aki több, mint egyetlen személy, akkor fel sem merül az a probléma, hogy választanunk kell a keresztény elképzelés és egyéb vallások elgondolásai között. A keresztény elképzelés az egyetlen, ami rendelkezésre áll.

Csak a Szentháromság lehet örök szeretet: A legkülönbözőbb emberek szokták ismételgetni a keresztény állítást, hogy "Isten szeretet" és nem veszik észre, hogy ezeknek a szavaknak csak akkor van értelme, ha Isten legalább két személyből áll. A szeretethez legalább ketten kellenek. Ha Isten egyetlen személy, akkor mielőtt a világot teremtette, nem lehetett ő a szeretet. Természetesen amikor ezek az emberek azt mondják, hogy az Isten szeretet, gyakran valami egészen másra gondolnak; valójában azt gondolják, hogy ,,a szeretet isten''. Igazából arra gondolnak, hogy a szeretet érzését, bárhogyan és bárhol keletkezik is és bármilyen eredményt hoz, nagy tisztelettel kell kezelni. Talán igen; de ez egészen más, mint amit a keresztények gondolnak, amikor azt állítják, hogy Isten maga a Szeretet. Mi azt hisszük, hogy a szeretet élő, dinamikus tevékenysége áthatja Istent öröktől fogva, és ez így volt a teremtés előtt is, mielőtt Isten a teremtményeit szerette volna. Ennek pedig egyetlen módja, ha Isten önmagában is inkább „család”, sem mint egyetlen személy: ha Isten Szentháromság. Egyedül a keresztények gondolhatják logikai önellentmondás nélkül azt, hogy Isten valóban szeretet.


Hogyan tovább?
Ha tetszett ez az írás, oszd meg, és vitasd meg barátaiddal!

Ha kérdésed vagy felvetésed van bármilyen hitbéli, hitvédelmi, filozófiai vagy erkölcsi kérdésben, tedd fel nekem a jobboldalon található menüben! Hátha tudom a katolikus választ!  

Nincsenek megjegyzések: