2016. október 22., szombat

Hitvédelmi gondolatok a vasárnapi olvasmányok alapján

2016-10-23 - Évközi 30. vasárnap

Néhány hitvédelmi jelentőségű gondolat a vasárnapi olvasmányokhoz: Zsolt 104,3-4, Sir 35,15b-17.20-22a, Zsolt 33,2-3.17-18.19 és 23, 2Tim 4,6-8.16-18, 2Kor 5,19, Lk 18,9-14

1) Legalizmus, relativizmus és katolicizmus
Az evangéliumban Jézus egyértelműen a legalisták orrára koppint, ezt korunk jól érti, és helyesen gondolja ma azt a keresztények túlnyomó többsége, hogy nem egyedül külső gyakorlatok és szabályoknak való megfelelés az, ami alapján kedvesek vagyunk Isten előtt. 
Korunk embere azonban a legritkább esetben legalista, sokkal inkább relativista, aki teljes mértékben fakultatívnak érzi maga számára a törvények, a szabályok vagy a vallás gyakorlatok megtartását. Az, hogy számukra ma Jézus mit mondana, nem derül azonban ki a mai evangéliumból, ám elgondolkodni rajta azért érdemes.
Elgondolkodtató például, hogy korunk lenézi a szabályokat hangoztató katolikusokat, épp úgy, ahogy a példázatbéli legalista farizeus lenézte a vámost: mintha korunk új vallási dogmája a relativizmus volna. Honnan tudják a mai büszke anti-legalisták, hogy a szabályok hangoztatása mögött nincs-e egy igazi odaadó istenkapcsolat? Sőt tegyük fel, hogy valaki valóban legalista és másokat külsőségek alapján is megítél: honnan tudja a mai büszke anti-legalista, hogy legalistánk nem küzd-e bűnével, és nem úgy imádkozik-e épp, mint a példázatbéli vámos? A mai anti-legalista ítélkezése a mai legalista fölött nem épp olyan képmutató-e, mint a Jézus korabéli legalista ítélkezése a vámoson?
Elgondolkodtató, hogy a legalizmus tévedése az "egyedül" szócskában ragadható meg, ti., hogy egyedül külső gyakorlatok és szabályoknak való megfelelés az, ami alapján kedvesek vagyunk Isten előtt. Ám egy katolikus nem lehet szabályellenes, ugyanis szabályaink vagy egyenesen Istentől származnak, vagy a józan eszünk igazolja azokat (pl. természeti törvény), vagy az Egyház tekintélye parancsolja nekünk azokat. A katolikusok, ha Istennek tetszeni akarnak, akkor megszívlelik és megszeretik a hit szabályait, ahogy liturgikus könyörgés is mondja: "Add, hogy szeressük, amit parancsolsz, és segíts, hogy elnyerjük, amit ígérsz". 
Korunk relativista keresztényei számára elgondolkodtató, hogy a vámost nem a bűn kimagyarázása, hanem a bűnbánata tette megigazulttá, a relativizmus pedig az a lelki métely, mely a bűn tagadása által a bűnbánatra tesz képtelenné minket. 
Végül elgondolkodtató, hogy a példabeszédbéli vámos bánata az, hogy nem tud minden igazságnak megfelelő szabályt betartani épp úgy, ahogy a farizeus, és a példabeszédbéli legalista farizeus, ha megtérne, és őszinte, igazi istenkapcsolata alakulna ki, nem kevésbé, hanem éppen hogy még nagyobb odaadással tartaná be a szabályokat.   

2) Isten erős - és népe ezt nem szégyelli, hanem örül ennek
Az Urat kereső szívek örvendezzenek! Keressétek az Urat és hatalmas erejét, keressétek az ő arcát mindig! (Zsolt 104,3-4)


-------------------------------------------
2016-10-23

Évközi 30. vasárnap
Kezdőének:
Az Urat kereső szívek örvendezzenek! Keressétek az Urat és hatalmas erejét, keressétek az ő arcát mindig! (Zsolt 104,3-4)

Könyörgés:
Mindenható, örök Isten, növeld bennünk a hitet, a reményt és a szeretetet. Add, hogy szeressük, amit parancsolsz, és segíts, hogy elnyerjük, amit ígérsz. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

OLVASMÁNY Sirák fia könyvéből
Az alázatos ember imáját meghallgatja Isten. 
Az Úr igaz bíró: nem nézi az ember személyét, nem részrehajló a szegény kárára; s meghallgatja azt, aki a balsorsban kéri őt.
Nem utasítja el az árvák könyörgését, sem az özvegyet, ha tele van panasszal. Aki szívből szolgálja, azt elfogadja az Úr, az ilyenek imádsága a felhőkig hatol. A nyomorgók jajszava áthatol a felhőkön, és nem csendesül, míg el nem éri célját. Nem tágít, amíg rá nem tekint a Fölséges, és míg nem szolgáltat neki igazságot. És az Úr nem késlekedik.
Ez az Isten igéje.
Sir 35,15b-17.20-22a

VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: A szegény felkiáltott az Istenhez, * és Isten meghallgatta őt. Vö. 7a. vers.
Előénekes: Minden időben áldom az Urat, * dicséretét szüntelenül zengi ajkam.
Lelkem az Úrban dicsekszik, * hallják meg a szelídek és örvendezzenek.
Hívek: A szegény felkiáltott az Istenhez, * és Isten meghallgatta őt.
E: Az Úr arcát a gonoszok ellen fordítja, * emléküket is eltörli a földről.
Kiáltottak az igazak, és az Úr meghallgatta őket, * és minden szorongatásból megszabadultak.
H: A szegény felkiáltott az Istenhez, * és Isten meghallgatta őt.
E: Közel van az Úr azokhoz, kik töredelmes szívűek, * és szabadulást hoz a megtört lelkeknek.
Az Úr megváltja szolgáinak lelkét, * és nem bűnhődnek, kik őbenne bíznak.
H: A szegény felkiáltott az Istenhez, * és Isten meghallgatta őt.
Zsolt 33,2-3.17-18.19 és 23

SZENTLECKE Szent Pál apostolnak Timóteushoz írt második leveléből
Aki hűségesen harcol hitéért, elnyeri az örök élet koronáját. 
Szeretett Fiam!
Az én véremet nemsokára kiontják áldozatul. Eltávozásom ideje közel van. A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam.
Készen vár rám az igazság győzelmi koszorúja, amelyet az Úr, az igazságos Bíró megad nekem azon a napon. De nemcsak nekem, hanem mindenkinek, aki örömmel várja az ő eljövetelét.
Első védekezésem alkalmával senki sem állt pártomra, mindenki cserbenhagyott. Ne számítson nekik bűnül!
Ám az Úr mellém állt, és erőt öntött belém, hogy befejezzem az evangélium hirdetését, és tudomást szerezzen róla minden pogány. Így megmenekültem az oroszlán torkából.
Sőt, az Úr ezután is megszabadít minden gonosz cselvetéstől, és átment mennyei országába. Dicsőség legyen neki mindörökké! Ámen.
Ez az Isten igéje.
2Tim 4,6-8.16-18

ALLELUJA
Isten Krisztusban kiengesztelődött a világgal, * és ránk bízta a kiengesztelődés igéit. 2Kor 5,19 – 4g. tónus.

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Aki magát megalázza, azt dicsőségre emelik. 
Abban az időben:
Az elbizakodottaknak, akik magukat igaznak tartották, másokat pedig megvetettek, Jézus ezt a példabeszédet mondta:
„Két ember fölment a templomba imádkozni, az egyik farizeus volt, a másik vámos.
A farizeus megállt, és így imádkozott magában: »Istenem, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember, rabló, igazságtalan, házasságtörő, mint ez a vámos is. Kétszer böjtölök hetenként, és tizedet adok mindenből, amim van.«
A vámos pedig távolabb állt meg, és a szemét sem merte az égre emelni, hanem a mellét verve így szólt: »Istenem, légy irgalmas nekem bűnösnek.«
Mondom nektek, hogy ez megigazultan ment haza, amaz viszont nem. Mert mindazt, aki magát felmagasztalja, megalázzák, aki pedig megalázza magát, azt felmagasztalják.”
Ezek az evangélium igéi.
Lk 18,9-14

EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEK
Pap: Testvéreim! Isten szívesen hallgatja az alázatos lelkek imádságát. Forduljunk tehát hozzá méltatlanságunk és vétkeink tudatában!
Lektor: 1. Istenünk, ismerje el a világ, hogy egyedül te vagy a Szent, te vagy az Úr, te vagy az egyetlen Fölség!
Hívek: Kérünk téged, hallgass meg minket!
2. Főpásztoraink és papjaink szeretettel foglalkozzanak a legnagyobb bűnössel is, és becsüljék meg benne az Isten képére alkotott embert!
Hívek: Kérünk téged . . .
3. A fehér emberek és a színes bőrűek testvért lássanak egymásban; a műveltebb népek pedig ne vessék meg a még elmaradottakat!
Hívek: Kérünk téged . . .
4. Templomainkban mindig mélységes alázattal és töredelmes bűnbánattal járuljunk isteni színed elé!
Hívek: Kérünk téged . . .
5. Egyházközségünk tagjai jó szívvel teljesítsék, amit az Egyház kér tőlük, de emiatt ne tartsák magukat másoknál különbnek!
Hívek: Kérünk téged . . .
Pap: Teremtő Istenünk, minden jó tőled származik. Mi önmagunktól semmi vagyunk. Méltatlanok vagyunk arra, hogy téged Atyánknak nevezzünk, ezért hálásan köszönjük neked, hogy mégis magadhoz emelsz minket. Krisztus, a mi Urunk által.
Hívek: Ámen.

Felajánló könyörgés:
Kérünk, Istenünk, fogadd szívesen áldozati adományainkat, amelyeket Fölségednek felajánlunk, hogy szolgálatunk egyre nagyobb dicsőségedre váljék. Krisztus, a mi Urunk által.

Áldozási ének:
Örvendezünk, mert Üdvözítőnk vagy, Urunk, Istenünk, a te neved a mi dicsőségünk. (Vö. Zsolt 19,6)
vagy
Krisztus szeretett minket, és odaadta magát értünk jó illatú áldozati adományként az Istennek. (Ef 5,2)
Áldozás utáni könyörgés:
Kérünk, Istenünk, működjék hatékonyan bennünk a szentáldozás kegyelme, hogy amit most a szent színek alatt magunkhoz vettünk, azt a maga teljes valóságában is elnyerjük. Krisztus, a mi Urunk által.

Nincsenek megjegyzések: