De Mattei: "A törvényes önvédelem nemcsak jog, hanem súlyos kötelezettség is lehet azok számára, akiknek mások életét kell védeniük."

Készült Roberto de Mattei cikke alapján, melyet az Il Tempo jelentetett meg 2016. július 27-én.

Az iszlamista terror első európai mártírját Jaques Hamel atyát, július 26-án szentmise celebrálás közben ölték meg Normandiában. Két, az iszlámot dicsőítő muzulmán férfi betört Saint-Etienne-du-Rouvray plébániatemplomába, túszokat ejtettek, elvágták a 86 éves pap torkát, és egy hívőt súlyosan megsebesítettek, mielőtt a rendőrség megölte volna őket. Nincs kétség az agresszorok identitása és az őket motiváló kereszténygyűlölet felől. Az Amaq hírügynökségen keresztül az Iszlám Állam a támadókat a "harcosainak" nevezte.

Jaques Hamel atya neve is odakerült azon keresztények ezrei közé, akiket a hitük miatt nap mint nap megégetnek, keresztre feszítenek és lefejeznek. Mégis a július 26-i vérengzés fordulópont, mert most először történt ilyesmi Európában, a félelem és riadalom árnyékát vetve kontinensünkre. 

Egész biztos, hogy lehetetlen őrt állítani a Franciaországban található 50.000 vallási épülethez, és ugyanennyi templomhoz, plébániához és szentélyhez szerte Olaszországban és másutt. Minden pap lehetséges támadások célpontja, melyeknek valószínűsége csak nő, ismerve az ilyen bűncselekmények öngerjesztő voltát.

"Hány halál kell, hány levágott fej, hogy az európai kormányok felismerjék a helyzetet, amiben a Nyugat találja magát?" – tette fel a kérdést Robert Sarah bíboros.

Mi kell még, hogy a bíborosok, és elsősorban a pápa maga, megértsék ezt a rémes helyzetet, amiben nem csak a nyugat, hanem az Egyetemes Egyház találja magát? A legfélelmetesebb ebben a helyzetben az, hogy a tehetetlenség önként vállalt: az iszlamistákkal és az egyház más ellenségeivel szemben tanúsított jótét lélekség és hamis irgalmaskodás politikája.

Persze, a katolikusoknak imádkozniuk kell az ellenségeikért, de tudatában kell lenniük, hogy ellenségeik igenis léteznek, és nem korlátozhatják magukat kizárólag az imádságra, hanem kötelességük felvenni a harcot ellenségeik ellen. A Katolikus Egyház Katekizmusa ezt tanítja, amikor a  2265. pontjában ezt mondja: 

A törvényes önvédelem nemcsak jog, hanem súlyos kötelezettség is lehet azok számára, akiknek mások életét kell védeniük. A közjó védelme megköveteli, hogy a jogtalan támadót ártalmatlanná tegyék. Ezen a jogcímen a közhatalom törvényes birtokosainak joga van a fegyver használatára is, hogy a gondjaikra bízott polgári közösség jogtalan támadóit visszaverjék.

Ferenc pápáról azt nyilatkozták, hogy különösen felindult volt ezen erőszak hallatán, melyet pont egy templomban a szentmise liturgiája alatt követtek el, amely épp Isten békéjét hivatott kiesdeni a világ számára. Ám Ferenc pápa ismét elmulasztotta, hogy az elkövetőket néven nevezze, vagy a motivációjukra rámutasson. A pápa hallgatása összhangban van a muzulmánok hallgatásával világ szerte, akik nem ítélik el erősen, egyhangúlag és közösségi módon azokat a bűncselekményeket, melyeket hittársaik „Allah” nevében követnek el. Pedig még Hollande francia elnök is nyílt, Iszlám Állam elleni háborúról beszélt a támadás estéjén mondott beszédében.

Uralkodása alatt Ferenc pápa gyorsított eljárásban boldoggá avatott olyan 20. századi embereket is, mint például Oscar Arnulfo Romero és Don Pino Puglisi, akiket nyilvánvalóan nem a katolikus hit elleni gyűlölet miatt öltek meg. Még 2013. május 12-én a Szent Péter téren azt a 800 otrantói mártírt is kanonizálta, akiket 1480. augusztus 11-én a törökök pont azért végeztek ki, mert nem tértek át az iszlámra.

Ha Ferenc pápa bejelentené, hogy megindítja Hamel atya boldoggá avatási eljárását, azzal egy békés, de mégis erős és világos jelét adná, hogy az Egyház meg akarja védeni az önazonosságát. Ha azonban a Szentatya továbbra is megmarad abban az illúzióban, hogy lehetséges az iszlámmal a vallásközi párbeszéd, akkor ugyanúgy meg fogja ismételni azon gyalázatos politika hibáit, melyek feláldozták a kommunista üldözés áldozatait az Ostpolitik oltárain.

A politikák oltára azonban különbözik attól a szent oltártól, ahol Krisztus áldozatát vér nélküli formában mutatják be. Jaques Hamel atya megkapta azt a kegyelmet, hogy egyesüljön ezzel az áldozattal a saját vére ontásával idén július 26-án.