A TCST erkölcsösségével kapcsolatban nemrég összefoglaltam a tanítóhivatali megnyilatkozásokat. Most egy "katolikus feleség és anya gondolatait" szeretném veletek megosztani ebben a témában a Pro Christo blogról! Már csak azért is, mert mi, férfiak, ha eláruljuk magunkról, hogy nem kettő vagy három gyereket tervezünk, hanem mondjuk hatot, vagy esetleg nem is tervezünk, mert Istenre bízzuk a döntést, általában megkapjuk, hogy a feleségünk, szegény, vajon mit szól ehhez. Gondolom, az van ennek az aggodalomnak a háttérében, hogy egy férfi könnyen beszél, nem neki kell megszülnie a gyerekeket, és nem neki kell lemondania a karrierről stb...
Elfogadom, és egyetértek: az ilyesmit mindenki inkább beszélje meg először a feleségével! De addig is bátorításul, fiúknak és lányoknak egyaránt, olvassátok el egy fiatal asszonynak a tanúságtételét a gyermekvállalásról! (Az teljes változat itt olvasható)
Hány gyereket terveztek?
Régebben azt szoktam mondani, hogy legalább négyet. De rájöttem, hogy ez egy hazugság. Ugyanis nem tervezzük a gyerekeinket. Isten tervezi őket, mi pedig elfogadjuk az Ő tervét. Szóval ha valaki megkérdezi, hány gyereket tervezünk (pontosabban hány gyereket tervezünk még, mert már van), azt kéne mondanom, egyet sem, de az meg félreérthető, mintha nem szeretnénk már többet.
Az a furcsa helyzet állt elő, hogy egy olyan világban élünk, ahol érthetetlen a felfogásunk, de sokszor még katolikus körökben is. Ugyanis nekünk, katolikusoknak itt van a tcst (természetes családtervezés), így én is nyugodtan rávághatnám, hogy ennyit vagy annyit, és ennyi vagy annyi évenként. Csakhogy a tcst-t nem erre találták ki.
...
A tcst nem elengedhetetlen katolikus dolog. A tcst nem arra van, hogy te is „felelős" ember legyél, aki „nem szaporodik, mint a nyulak", és így megkíméli magát a lesajnáló tekintetektől. A tcst vészfék, amit indokkal szabad csak meghúzni, és nagyon szomorú, ha meg kell húzni.
Egészen megdöbbentő a számomra, hogy a katolikus családos élet elengedhetetlen részeként festik le sokan a tcst-t, és már-már bűnként mutatják be, ha valaki nem használja, mert az „felelőtlenség". Szélsőséges eseteket hoznak elő (mint pl. Ferenc pápa és a nyolc császáros nő), amikor valóban meg lehetne húzni azt a vészféket. Nade ezek kivételek, pont azok a kivételek, amikre a tcst megengedett!
...Olvassátok el az egészet!
A gyermekvállalással kapcsolatban azt gondolom, hogy Isten sokkal jobban tudja, mire vagyunk képesek és mit engedhetünk meg magunknak, mint mi. Lehet, hogy gyengének tartjuk magunkat a nagycsaládhoz, de Ő nem így látja.
...
Annyira csodálatos a görcsölés helyett igent mondani Isten tervére, merni hallgatni mindarra a sugalmazásra, amit Ő a szívünkbe ültetett. Olyan csodálatos látnom a saját életemben is, hogy Isten mennyivel többet néz ki belőlem, mint a környezetem vagy akár én magam, és mennyi mindent rám bíz, és hogy formál erős nővé, egy család szívévé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése