Vasárnapi evangélium: Mk 10,2-16A farizeusok odajárultak hozzá, s hogy próbára tegyék, megkérdezték tőle: ,,Szabad-e a férfinak elbocsátani a feleségét?’’ Ő így felelt nekik: ,,Mit parancsolt nektek Mózes?’’ Erre azt mondták: ,,Mózes megengedte, hogy válólevet írjunk és elbocsássuk’’ [MTörv 24,1]. Erre Jézus azt válaszolta nekik: ,,A ti szívetek keménysége miatt írta nektek e parancsot. A teremtés kezdetén azonban Isten férfivá és nővé alkotta őket [Ter 1,27]. Ezért az ember elhagyja apját és anyját, a feleségéhez ragaszkodik, és a kettő egy testté lesz [Ter 2,24]. Így már nem ketten vannak, hanem egy test. Amit tehát Isten egybekötött, azt ember szét ne válassza!’’ Odahaza a tanítványai ismét megkérdezték őt erről a dologról. Azt felelte nekik: ,,Aki elbocsátja a feleségét és másikat vesz, házasságtöréssel vét ellene. És ha az asszony elhagyja férjét és máshoz megy, házasságot tör.’’ Ekkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy érintse meg őket; de a tanítványok elkergették azokat, akik hozták őket. Ezt látva Jézus haragra gerjedt, és azt mondta nekik: ,,Hagyjátok a kisgyerekeket, hadd jöjjenek hozzám, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa. Bizony, mondom nektek: aki nem fogadja Isten országát úgy, mint a kisgyermek, nem megy be oda.’’ Azután karjaiba vette őket, rájuk tette a kezét, és megáldotta őket.
Kasper Javaslat és elkomolytalankodott érvénytelenítések
Kasper Javaslat és elkomolytalankodott érvénytelenítések
A Katolikus Egyház családszinódusának előnapján a vasárnapi evangélium óvva int az explicit válás és annak „kegyes” formái ellen is (Kasper javaslat, avagy szekvenciális bigámia és elkomolytalankodott érvénytelenítések).
A liberális érv a válás mellett mindig az együttérzésre és az irgalomra apellál, ám Jézus beszéde, mint mindig, most is feje tetejére állítja az emberi célokra törő okoskodást. Az emberi okoskodás (lényegében minden olyan emberi törekvés, ami nem ismeri el az üdvösség elsőbbségét) eleve a feje tetején áll, és Jézusban egyszerűen talpra áll az amúgy feje tetejére állított igazság. És mit mond Jézus a válásról? Azt, hogy keményszívűség. És mit hazudnak manapság: hogy a válás megengedése irgalmas.
A dolog logikája a következő: a házasság egy természetfeletti valóság, amely valamelyik fél haláláig eltörölhetetlenül összeköti a házasokat. Ez a felbonthatatlanság pedig nem börtön, hanem az, amire minden szerelmes vágyik. Nem béklyó, hanem ennek megfelelni, megtisztelő feladat. Nem boldogtalanság, hanem boldogság teljességére vezető út. Nem lehetetlenség, hanem Isten kegyelméből megélhető. Ha pedig a házasság egy konkrét és eltörölhetetlen isteni intézmény, aminek nem vet véget se a hűtlenség, se a veszekedés, se a nehéz életkörülmények, akkor ezt figyelmen kívül hagyni: keményszívűség.
Gyermekség, amelyet Jézus megáld
Ha a gyermekek példák nekünk felnőtteknek, akkor kell lennie valaminek, amiben mi felnőttek is gyermekiek lehetünk, különben értelmetlen marad a példakép. Ha ez a gyermekséget a tudatlanságban, határozatlanságban, naivitásban, ügyetlenségben vagy bármi hiányosságban véljük felfedezni, akkor a példakép abszurddá válik. Mintha az lenne az etalon, hogy hebrencsül kövessük Jézust. Nyilvánvalóan nem. A gyerekekben rejlő többlet abban fedezhető fel, hogy érdek nélkül egyszerűen csak Jézussal akarnak lenni. Nyitottak. Tanulékonyak. Aránylag mentesek még a politikai, társadalmi, életvitelbéli céloktól, amik a felnőttekben megrontják a krisztuskövetés tisztaságát. A saját gyermekségünket abban kell keresnünk, hogy érdek nélkül szeretjük Jézust és lelkesen követjük szavait. Ellenben nem az áldott gyermekekhez hasonló az, akinek a szíve félig a világé, és aki nyitottság helyett alkudozik Isten lelkiismeretbe írt, vagy a Bibliában és az Egyház által hirdetett törvényeivel.
A dolog logikája a következő: a házasság egy természetfeletti valóság, amely valamelyik fél haláláig eltörölhetetlenül összeköti a házasokat. Ez a felbonthatatlanság pedig nem börtön, hanem az, amire minden szerelmes vágyik. Nem béklyó, hanem ennek megfelelni, megtisztelő feladat. Nem boldogtalanság, hanem boldogság teljességére vezető út. Nem lehetetlenség, hanem Isten kegyelméből megélhető. Ha pedig a házasság egy konkrét és eltörölhetetlen isteni intézmény, aminek nem vet véget se a hűtlenség, se a veszekedés, se a nehéz életkörülmények, akkor ezt figyelmen kívül hagyni: keményszívűség.
Gyermekség, amelyet Jézus megáld
Ha a gyermekek példák nekünk felnőtteknek, akkor kell lennie valaminek, amiben mi felnőttek is gyermekiek lehetünk, különben értelmetlen marad a példakép. Ha ez a gyermekséget a tudatlanságban, határozatlanságban, naivitásban, ügyetlenségben vagy bármi hiányosságban véljük felfedezni, akkor a példakép abszurddá válik. Mintha az lenne az etalon, hogy hebrencsül kövessük Jézust. Nyilvánvalóan nem. A gyerekekben rejlő többlet abban fedezhető fel, hogy érdek nélkül egyszerűen csak Jézussal akarnak lenni. Nyitottak. Tanulékonyak. Aránylag mentesek még a politikai, társadalmi, életvitelbéli céloktól, amik a felnőttekben megrontják a krisztuskövetés tisztaságát. A saját gyermekségünket abban kell keresnünk, hogy érdek nélkül szeretjük Jézust és lelkesen követjük szavait. Ellenben nem az áldott gyermekekhez hasonló az, akinek a szíve félig a világé, és aki nyitottság helyett alkudozik Isten lelkiismeretbe írt, vagy a Bibliában és az Egyház által hirdetett törvényeivel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése