Antonio Spadaro atya, aki szerint 2+2=5 a teológiában, és akinek a lapja nyíltan érvel a papnők mellett, ismét megnyilvánult a Twitteren, ezúttal azokat ünnepelve, akik "úgy döntöttek, hogy inkább házasság nélkül élnek együtt". A baj az, hogy Spadaro atya Ferenc pápa legbelső köréhez tartozik, és épp Ferenc pápával kapcsolatban fejezte ki örömét.
"Befogadni azokat a fiatalokat, akik inkább házasság nélkül élnek együtt..." |
Sajnos Ferenc pápa gondolkodásától nem idegen az, amit a barátja tweetelt. Tavaly júniusban a Szentatya "igazi házasságokként" méltatta az együttéléseket, és kijelentette, hogy a házasság kegyelmeiben részesülnek. "Sok hűséget láttam ezekben az együttélésekben, és biztos vagyok benne, hogy ez egy igazi házasság, egy igazi házasság kegyelmeiben részesülnek a hűségük miatt".
Ezzel szemben a Katolikus Egyház Katekizmusában ez áll:
2353 A paráználkodás (lat. fornicatio) egy szabad állapotú férfi és nő házasságon kívüli testi egyesülése. Súlyosan ellenkezik a személyek méltóságával és az emberi szexualitással, amely természete szerint a házastársak javára, valamint gyermekek nemzésére és nevelésére rendeltetett. Ezenkívül súlyos botrány, amikor fiatalokat ront meg.
2390 Szabad szerelemről akkor beszélünk, amikor egy férfi és egy nő nem hajlandó jogi és nyilvános formát adni kapcsolatuknak, amely a szexuális intimitást is magába foglalja.
Az elnevezés megtévesztő: mi értelme lehet egy olyan szerelemnek, melyben a személyek nem kötelezik el magukat, és ezzel a másikba, önmagukba vagy a jövőbe vetett bizalom hiányát nyilvánítják ki?
A kifejezést különböző állapotokra is használják: ágyasság (lat. concubinatus), a házasság mint ilyen elutasítása, a hosszú időre való elkötelezettség képtelensége. [142] Mindezek a helyzetek sértik a házasság méltóságát; lerombolják a család eszméjét; gyöngítik a hűség iránti érzéket. Ellentétesek az erkölcsi törvénnyel: a szexuális aktus kizárólagos helye a házasság; ezen kívül mindig súlyos bűn és kizár a szentáldozás közösségéből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése