Az Il Foglio olasz napilap beszámolója szerint a pápa segítette felgyorsítani egy csodálatos templom és egy épületegyüttes megvásárlását Róma központjában. Az épületeket a jelenleg rendezetlen egyházi státusszal bíró Szent X. Piusz Papi Testvérület (SSPX) vette meg.
A lap Vatikán-kommentátora, Matthew Matzuzzi azt írja: a pápa "meghatározó szerepet" játszott a Santa Maria Immacolata all’Esquilino templom megszerzésének felgyorsításában. A templom és épületegyüttese, ami Rómában a Lateráni Bazilika tőszomszédságában található, várhatóan továbbképző központ lesz, a későbbiek során pedig az SSPX új főhadiszállásává válik.
Matzuzzi szerint a pápa a beavatkozást Guido Pozzo érseken keresztül végezte, aki az Ecclesia Dei pápai tanács titkára. A tanács jelenleg azon igyekszik, hogy a különféle rendezetlen helyzetű és szakadár tradícionalistákat teljes egységbe hozza ismét az Egyházzal. Az SSPX legfőbb elöljárója, Bernard Fellay püspök, és a papi közösség két további hivatalnoka, Alain Nely atya és Alfonso de Galarreta püspök, az elmúlt hónapban zajlott üzleti tárgyalások alatt végig a pápa Santa Marta vendégházában lakott.
A Santa Maria Immacolata (a képünkön) a Róma hét dombjának egyikén álló neogótikus templom, amely 1896 és 1914 között épült a Szeretet Szürke Barátai, egy mára már feloszlatott ferences közösség számára. A templom melletti épületegyüttest korábban iskolának használták.
Ez a vásárlási ügylet nem az első olyan volt, amiben az SSPX Ferenc pápa segítségére számíthatott. Az akkor még Jorge Bergolio bíborosként ismert Ferenc pápa, Buenos Aires érsekeként a papi közösség javára avatkozott be, amikor az argentin kormány meg akarta tagadni a társaságtól az engedélyt az állandó argentínai tartózkodásra, arra hivatkozva, hogy a társaság nem is katolikus. Az ügyben az SSPX kerületi elöljárója, Christian Bouchacourt atya fordult Bergoglio bíboroshoz, aki a beszámolók szerint azt monda: "Önök katolikusok, ez teljesen világos. Segíteni fogok Önöknek."
Matzuzzi szerint az egyezmény megkötése a Szentszék és az SSPX között arról, hogy a közösség személyi prelatúrává válik, már közel van. Amennyiben ez megvalósul, az Opus Dei mellett az SSPX lesz az Egyház második személyi prelatúrája: ez az Egyház egy nem földrajzi helyhez kötött, hierarchikus csoportját jelenti - egyfajta egyházmegyét püspökökkel és papokkal, de kijelölt terület nélkül.
A hír, hogy az SSPX ilyen módon térhet vissza az Egyházzal való teljes közösségre, még 2016-ban került nyilvánosságra. Jóllehet a társaság nem fogadja el a II. Vatikáni Zsinat bizonyos dokumentumait, a társaság visszatérésének intézésével megbízott Guido Pozzo érsek egy német lapnak nyilatkozva úgy fogalmazott: ezek a dokumentumok amúgysem doktrinális természetűek. Mint mondta: a dokumentumok "nem doktrínákat vagy definitív kijelentéseket tartalmaznak, hanem inkább előírásokat és iránymutatásokat adnak a lelkipásztori gyakorlathoz". Pozzo úgy magyarázta: maguk a II. Vatikáni Zsinat dokumentumai jelzik, hogy a zsinat tanításai közül csakis azok kötelező érvényűek a katolikusok számára, amelyek a hittel és erkölccsel kapcsolatosak.
Pozzo szerint "már a zsinat ideje alatt világos volt", hogy a különféle zsinati dokumentumok különböző súllyal bírnak: "A zsinat általános titkára, Pericle Felici bíboros, 1964. november 16-án kijelentette: 'Ez a szent szinódus csak azt határozza meg kötelező érvényűnek az Egyház számára, amiről azt nyíltan kijelenti hitbéli és erkölcsi vonatkozásában.' Csakis azokat a szövegeket, amelyeket a zsinati atyák olyanoknak írtak elő, kell kötelező erejűnek elfogadni."
Az SSPX papi közösséget a francia érsek, Marcel Lefebvre hozta létre a II. Vatikáni Zsinat után, az Egyház hagyományos tanításának és gyakorlatának talaján, és azok megőrzésére. Lefebvre az Egyházból kiközösítésre került, amikor érvényesen de engedély nélkül püspököket szentelt a közösség számára. A papi társaságot sokszor tévesen "szakadárnak" vagy "kiközösítettnek" nevezik, jóllehet a hivatalos státuszuk "rendezetlen". Tény, hogy az SSPX és a Vatikán között nézetkülönbségek vannak a II. Vatikáni Zsinat egyes dokumentumainak megítélésében.
A tárgyalások az SSPX helyzetének rendezésére már XVI. Benedek pápa pontifikátusa alatt elindultak. Ezek Ferenc pápa ideje alatt folytatódtak tovább. Az enyhülés jelének mutatkozott, hogy Ferenc pápa az Irgalmasság (2016 adventjével lezárult) Szent Évének indulásakor pápai engedélyt adott az SSPX papjai számára, hogy gyóntatást végezzenek. A Szent Év lezárásával az engedélyt Ferenc pápa határozatlan időre meghosszabbította.
Az egyik zsinati dokumentum, amivel szemben az SSPX kifogásokat támaszt, a Nostra Aetate kezdetű nyilatkozat az Egyház és a nem keresztény vallások kapcsolatáról. A dokumentumot többen úgy értelmezik, hogy az nincs összhangban az Egyháznak azzal a tanításával - de legalábbis zavaros vele kapcsolatban -, miszerint Ő képviseli a világon az egyedül igaz vallást. Pozzo szerint azonban a Nostra Aetate nem doktrínális természetű, és ezért azt a katolikusok nem is kell, hogy annak fogadják el.
"A Nostra Aetate nem bír dogmatikai tekintéllyel, és így senkitől sem követelhető meg, hogy ezt a nyilatkozatot dogmatikusnak ismerje el" - mondta Pozzo érsek. "Ez a nyilatkozat csakis a hagyomány és a tanítóhivatal folytonossága fényében értelmezhető. Példának okáért, sajnálatos módon létezik ma egy olyan - a katolikus hittel ellenkező - nézet, hogy a megváltásnak van olyan útja, ami Krisztustól és az Ő Egyházától független. Ezt legutóbb épp a Hittani Kongregáció cáfolta hivatalosan, a Dominus Iesus nyilatkozatában. Vagyis a Nostra Aetate bármi olyan értelmezése, ami erre a tévútra visz, teljesen alap nélküli, és elvetendő."
Az SSPX vezetője, Fellay püspök, ezidáig nem fukarkodott Ferenc pápa bírálatával, de ugyanakkor kifejezte reményét és mély elismerését a Szentatya felé a társaság irányában tanúsított befogadó mentalitásáért. Az Amoris Laetitia kiadásakor az elöljáró elítélte a "nagy és sajnálatos zavart, ami jelenleg az Egyházban uralkodik", és azokat a tanításbeli hibákat, amelyeket "rengeteg pásztor, köztük maga a pápa is" terjeszt.
***
A fentiek kapcsán osztjuk olvasónk véleményét az SSPX helyzetének rendezésével kapcsolatban:
" Úgy gondolom, ez nem lenne megfelelő gyakorlat. Nem megfelelő, hogy össze nem férő véleményeket egybeeresztünk 'Egyház' fedőnév alatt. Ezekből előbb tisztázni kellene, melyik az igazság, és azokból formálni és fenntartani az Egyházat, akik a tisztázott igazságot elfogadják. Ha a Nostra Aetate az igaz, akkor az SSPX-nek nincs helye az Egyházban, ha ezt nem fogadja el. Ha az SSPX álláspontja igaz, akkor a Nostra Aetate szorul kiigazításra. Ha valahol középúton van az igazság, akkor az SSPX és a Nostra Aetate egyaránt nyílt és egyenes kiigazítást igényel. De azt gondolom, ilyesfajta 'egybeszerkesztés' katolikusként egyszerűen nem elfogadható. Elfogadás, tolerancia, együttélés nem létezik igazság és hamisság között. Úgy főleg nem, hogy az 'irgalmasság' gyakorlata alapján nyíltan eretnek csoportok is az Egyházban teret és elfogadást kapnak. Ez az SSPX 'visszafogadásával' nem lesz megnyugtatóbb, sőt, csak még zavarosabb, és még inkább feszültséggel terhes helyzetet teremt. "
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése