Nancy Pelosi, vezető amerikai demokrata (liberális) politikus a minap azt mondta egy korábban örökbefogadott egyetemista lánynak, hogy az anyjának "jó, hogy volt választása" a megölése (abortusz) és az örökbeadása között; majd azt is hozzátette, hogy az életpártiak csak az abortusszal vannak elfoglalva, de nem érdekli őket a gyerekek jövője.
Az abortuszpárti érv néha az, hogy a magzat még nem ember valamilyen értelemben, de ez egyre kevésbé meggyőző, ugyanis a BIOLÓGIA és a TUDOMÁNY egyre nagyobb tömegek számára hitelteleníti az önkényes és tudománytalan abortuszideológiát, ami szerint a magzat nem tekinthető embernek. Az ultrahang lehetetlenné teszi annak tagadását, hogy az abortuszban egy emberi életet pusztítanak el. Még a legkorábban, a várandósság 10. hete körül végzett abortuszokban is a vákuumszívóval szétdarabolt gyermekeknek kifejlett kezük és lábuk van, a szívük pedig már dobog. Máskor az abortuszpárti érv praktikus hangot üt meg: arra apellál, hogy a gyermek megtartása milyen nehézségekkel járna, és hogy az életpártiak szörnyű emberek, mert nem érdeklik őket az anyát és a gyereket az életük hátralévő részében érintő további nehéz körülmények.
Múlt hét pénteken Nancy Pelosi bemutatta ezt a gyakorlatot, amikor is egy korábban örökbefogadott egyetemista lány azt kérdezte tőle, hogy vajon helyes-e, hogy az édesanyja akár abortálhatta volna őt. Az abortuszpárti politikusasszony válasza az volt, hogy helyesli, hogy az anyának meg volt a választás lehetősége - vagyis teljesen rendben lenne, ha a vele beszélgető lányt megölték volna körülbelül húsz éve.
Pelosi azután azzal folytatta, hogy számára mennyire fontosak a gyerekek. Fontos az egészségük, fontos az oktatásuk, és fontos a jó környezet, hogy kibontakozzanak. Majd az életpártiak szemére vetette, hogy őket csak az érdekli, hogy ne legyen abortusz, de a gyerekek jövőjével már nem akarnak foglalkozni.
Nos, ez nem igaz. Nagy átlagban az abortuszpártiakat semmivel sem érdekli jobban a gyerekek és az anyák jövője, mint az életpártiakat. Sokakat érdekel mindkét oldalon, és (nem) elegen tesznek is értük nap mint nap. De nem is ez a lényeg. Ugyanis azt vetni az életpártiak szemére, hogy miért nem gondoskodnak ők a nem abortált gyerekekről olyan, mintha az abortuszpártiak feltételezhető hajléktalangyilkosság-ellenessége azzal kellene, hogy együtt járjon, hogy minden hajléktalant készek befogadni és éveken át gondoskodni róluk, míg ők saját lábra nem állnak.
Ami miatt ez az egész értelmetlen, és amit az abortuszpártiak tagadnak a magzatok esetében, az az emberi élet önálló értéke, ami felett másik ember önkényesen nem rendelkezhet. Ahogy a hajléktalanok élete is értékes, és senkinek nincs jogában megölni őket saját kényelemből vagy az ő szegénységük miatt, ugyanúgy a még magzatkorban lévő élet is értékes, és senkinek, még az anyának sincs joga elvenni azt az anya vagy a gyermek jövőbeli körülményei miatt.
Az emberi élet önálló értéke vitathatatlanul magasabb rendű, mint a körülményekkel kapcsolatos gyakorlati megfontolások. Ez igaz attól függetlenül, hogy az abortuszpártiak nem fogadnak be minden hajléktalant, és az életpártiak nem viselik gondját minden majdnem abortált magzatnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése