Ferenc pápa csendben kiterjesztette irgalmát a gyerekmolesztáló papokra is

O'Malley bíboros (balra) és Ferenc pápa (jobbra)

Ferenc pápa csendben lecsökkentett több pedofil pappal szemben kiszabott egyházi szankciót, kiterjesztve az irgalom egyházával kapcsolatos vízióját az Egyház legrosszabb bűnelkövetőire is. 

Az esetek közül egy különösen aggályos: egy olasz papot, aki szintén pápai enyhítésben részesült, az olasz büntetőbíróság később bűnösnek ítélt gyermekmolesztálásért. A pap legfiatalabb áldozata 12 éves volt. Az elkövető Mauro Inzoli atya most egy második egyházi per elé néz, miután új bizonyítékok merültek fel vele szemben.

Az Inzoli-eset csupán egy abból a számos ügyből, amelyekben Ferenc pápa felülbírálta a vatikáni Hittani Kongregáció javaslatát, miszerint az elkövetőket ki kell taszítani az egyházi rendből. Ehelyett az elítéltek különféle büntetőintézkedésekben részesültek, többek között életreszóló bűnbánatra és imára kötelezték őket, és eltiltották őket a nyilvános szolgálattól.

Egyes esetekben az elkövető papok vagy épp magasrangú egyházi barátaik folyamodtak Ferenc pápához enyhítésért, miközben a pápa saját szavaira hivatkoztak az Egyház irgalmasságáról.

"Az irgalmasság állandó hangsúlyozásával [Ferenc pápa] alkalmas légkört teremt az efféle folyamodványokra" - fogalmazott egy nevét eltitkolni kívánó egyházi hivatalnok, hozzátéve: XVI. Benedek pápa ritkán engedett ilyen kéréseknek. Mint mondja, az előző pápa a 2005-2013 között tartó pontifikátusa alatt rendkívül keménykezűen bánt a gyermekmolesztáló egyháziakkal, mintegy 800 papot kitaszítva az egyházi rendből, gyermekeken elkövetett szexuális visszaélés miatt.

Ferenc pápa az ügyekben eljáró Hittani Kongregáció három állandó munkatársát is elküldte, akik közül kettő épp a szexuális visszaélésekkel foglalkozott. Egyikük a kongregáció erre szakosodott hivatalának vezetője volt, akinek utódja most március 31-én lép hivatalba. A vatikáni sajtószóvivő, Greg Burke úgy fogalmazott: mindhárom munkatárs helyére új személy kerül, a hivatal pedig bővítésre és megerősítésre kerül, miután az ügyekben évekre visszamenő elmaradásaik vannak. Ferenc pápa nemrégiben elrendelte további hivatalnokok felvételét a szexuális visszaéléseket vizsgáló testületbe.

"Az ügyek kezelésének gyorsasága súlyos kérdés, a Szentatya pedig továbbra is fejlődésre buzdít ezen a téren" - mondta Burke az Associate Pressnek. Burke cáfolta azokat az értesüléseket is, hogy a szexuális visszaéléseket a továbbiakban nem a Hittani Kongregáció kezeli majd. Mint mondta, valamennyi felmerülő üggyel a tovább erősített kongregáció fog foglalkozni.

Burke megerősítette, hogy Ferenc pápa irgalmasságra helyezett hangsúlya kiterjed "azokra is, akik szörnyű bűntettekben bűnösek". Mint mondta, azok a papok, akik visszaéléseket követnek el, a szolgálattól eltiltásra kerülnek, de nem feltétlenül bocsátják el őket az egyházi rendből. "A Szentatya megérti, hogy sok áldozat és túlélő nehéznek találja elfogadni az irgalmasságnak bármi jelét ezen a téren. De tudja, hogy az irgalmasság evangéliumi üzenete végső soron az erőteljes gyógyulás és a kegyelem forrása." - mondta Burke.

Szent II. János Pál pápa rengeteg kritikát kapott, hogy nem kezelte megfelelően a pedofilválságot, míg 2002-ben végtére is kimondta, hogy "nincs helye a papságban vagy az egyházi életben" azoknak, akik fiataloknak ártanak. Ferenc pápa többször is "zéró toleranciát" hirdetett a molesztáló papokkal szemben, decemberben pedig levelet írt a világ püspökeinek, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a kicsinyeket megvédjék. Nemrégiben ugyanakkor azt is mondta, hogy szerinte a szexuális visszaélést elkövetők "betegségben" szenvednek - ez pedig olyan jogi minősítés, amit az egyházi perekben enyhítő körülményként kell, hogy figyelembe vegyenek, a védelem oldalán.

Marie Collins, egy írországi molesztálási ügy áldozata és Ferenc pápa áldozatokból álló tanácsadói testületének alapítótagja, csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy a Hittani Kongregáció által javasolt büntetéseket a pápa enyhíti, és úgy fogalmazott: a molesztálók sohasem betegek annyira, hogy ne tudnák, mit követnek el. "Valamennyi molesztáló tudatos döntést hozott arról, amit elkövetett. Még a pedofilok is, ahogy a szakértők is tanúsítják, ugyanúgy felelősek a tetteikért. Ellen tudnának állni hajlamaiknak." - mondta Collins az Associate Pressnek.

Az áldozatok képviselői jóideje megkérdőjelezik Ferenc pápa elkötelezettségét a Benedek pápa által korábban képviselt "keményvonalasság" mellett, tekintettel arra is, hogy Ferenc pápának nincs tapasztalata az argentínai múltjából molesztáló papokkal és áldozataikkal kapcsolatban. Míg ilyen ügyekben főtanácsadóként a bostoni Sean O'Malley bíborosra (a képünkön balra, Ferenc pápa mellett) hagyatkozik, közben olyan bíboros tanácsadókkal veszi körbe magát, akik a saját érsekségi területükön súlyosan felsültek a molesztálási ügyek kezelésében.

"Ők nem alkalmaznak zéró toleranciát." - mondta Rocio Figueroa, korábbi vatikáni hivatalnok, a szexuális botrányokban érintett perui Sodalitium Christianae Vitae katolikus laikus társaság egykori tagja. A Vatikán nemrégiben szankciókkal sújtotta a közösség alapítóját, miután megállapították, hogy szexuálisan, pszichésen, és fizikailag is bántalmazta a közösség tagjait. Az ügy áldozatait ugyanakkor felháborította, hogy a Vatikánnak hat évébe tellett, mire az alapítót elkülönítették, jóllehet a közösségből nem is bocsátották el. A hivatalnok azonban hangsúlyozta, hogy tudomása szerint Ferenc pápa egyetlen enyhítésével sem tett ki gyermekeket kockázatnak.

Számos kánonjogász és egyházi tisztségviselő érvel amellett, hogy a pedofilok kitaszítása az egyházi rendből nagyobb kockázatot jelent a társadalomra, mivel így az Egyház többé nem képes irányítást gyakorolni felettük. Az érveik szerint ezeket az embereket elkülönített szolgálatban és gyermekektől távol tartva, legalább lehetővé teszi a feljebbvalók számára, hogy bizonyos mértékű felügyeletet gyakoroljanak felettük.

Collins szerint ugyanakkor az Egyháznak tekintettel kellene lennie arra is, hogy milyen üzenetet közvetít az egyházi ítéletek enyhítése mind a túlélők, mind az elkövetők felé. "Jóllehet az irgalmasság fontos, ugyanennyire fontos igazságot szolgáltatni valamennyi félnek. Ha a büntetésekben bármiféle gyengeség mutatkozik meg, az rossz üzenetet közvetíthet azok felé, akik visszaéléseket követnének el." - fogalmazott Collins egy emailjében.

Az enyhítések az Egyház számára is kellemetlen helyzetet teremthetnek. Ilyen eset például a befolyásos pap Inzolié, akit a Vatikán 2012-ben bűnösnek talált fiatal fiúk molesztálásában, és az egyházi rendből való kitaszítását rendelte el. Inzoli 2014-ben enyhítésért folyamodott Ferenc pápához, aki az enyhítést meg is adta, és a kitaszítás helyett Inzolit életre szóló imádságra kötelezte, eltiltotta a szentmisék celebrálásától és a gyermekek közelében való tartózkodástól, kitiltotta őt a plébániakerületéről, valamint öt évig tartó pszichoterápiára utalta. Ferenc pápa döntésének kihirdetésekor a szónok, Oscar Cantoni püspök úgy fogalmazott: "egyetlen nyomorúság sem olyan mély, és egyetlen bűn sem olyan szörnyűséges, hogy ne lehetne irgalmasságot gyakorolni rá".

Tavaly novemberben azonban az olasz büntetőbíró nem látszott osztani Ferenc pápa irgalmasságról szóló álláspontját. A bíró Inzolit öt 12 és 16 év közötti gyermek molesztálásáért négy év kilenc hónap börtönbüntetésre ítélte. A bíró azt állította, Inzolinak több további áldozata is volt, akik ügye azonban az ítéleten kívül esik.

A szóvivő Burke elismerte, hogy a Vatikán új kánonjogi eljárást indított Inzolival szemben az ügyével kapcsolatos új fejlemények alapján. A szóvivő az ügyről azonban további részleteket nem volt hajlandó elárulni.

A molesztálási ügyekkel szembeni küzdelem helyzetével kapcsolatos kérdéseket Ferenc pápa O'Malley bíboroshoz irányította, akit a Hittani Kongregáció tagjaként a Szentatya nemrégiben a szexuális visszaélésekkel foglalkozó tanácsadói testülete élére nevezett ki (nem mellesleg O'Malley-t Ferenc pápa idén januárban emelte pápaválasztó bíborosi rangra). Nem világos azonban, hogy a bíboros milyen befolyást tud gyakorolni az ügyek előrehaladására az ő bostoni székhelyéről. 

A kongregáció jogi ellenvetései nyomán Ferenc pápa elutasította a tanácsadói testület azon indítványát, hogy per induljon azokkal a püspökökkel szemben, akik csődöt mondtak a püspökségük területén történt visszaélési ügyek kezelésében. A testület másik fontos kezdeményezése, amiben a testület olyan útmutatóminta szétküldését indítványozta, amivel a plébániakerületeket a visszaélésekkel szembeni küzdelemben és a gyermekek védelmében segítették volna, úgyszintén zátonyra futott. A mintát a Vatikán végül nem küldte szét a nemzeti püspöki konferenciáknak, ahogyan azt a testület szerette volna, de még a visszaélésekkel szembeni küzdelmet segítő weboldalon sem tették azt közzé.

(Cikkünk az Associated Press munkatársa, Nicole Winfried cikke nyomán készült, amelyet a katolikus Crux magazin tett közzé.)