Állatvédő aktivisták zavartak meg egy misét

A tüntetők szerint az állatoknak is van lelkük, ezért be kellene engedni őket a templomokba

Olaszországban állatvédő aktivisták tüntettek egy szentmisén azért, hogy a kutyáik egyenlő bánásmódot kapjanak a keresztény hívekkel.

A The Times beszámolója szerint a rendőrségnek kellett közbeavatkoznia a Rómához közeli Genzano város Santa Maria della Cima templomában, miután tiltakozók egy húszfős csoportja transzparenst rázva kapcsolódott be a templomban zajló szentmisébe, a házi kedvenceiket is magukkal hozva. Az aktivisták az állatok templomokba engedéséért tüntettek, amellett hitet téve, hogy az állatoknak is van lelkük.

Az Animalisti Italiani nevű szervezet tüntetésére azután került sor, hogy a szervezet negyvenhét éves hölgy aktivistáját, Roxana Grasso-t a templom plébánosa megkérte, hogy a szentmisére ne vigye magával a pomerániai törpespitz fajtájú kutyáját. Ahogy Grasso elmondta: "Abban hiszek, hogy az állatoknak is van lelke, az emberekkel egyenrangúak, az egyháznak pedig az áldásában kellene részesítenie őket. A többi hívő azonban kiabált velem, a pap pedig lökdösött és kidobott engem."

A tüntetők transzparensén ez a felirat volt látható: "Az állatoknak is van lelkük - ők is a mennybe jutnak majd". Az olaszországi törvények alapján a tüntetők, vallási ceremónia megzavarása jogcímén, akár két év börtönbüntetést is kaphatnak.

A csoport tagjai szerint ők békés tüntetést folytattak, a helyzet ellenségessé válásáért a katolikus híveket okolták. "Csendben léptünk a templomba" - mondja Grasso - "de ők aggresszívvé váltak, és a transzparensünket szaggatni kezdték."

Nem ez az első eset, hogy az Animalisti Italiani templomi ceremóniát zavar meg. Decemberben egy másik templom elé szerveztek tüntetést, amiért az ott épp szentmisét celebráló pap egy labradort és gazdáját kérte meg a távozásra. A miséző pap a kérését akkor azzal indokolta, hogy allergiás a kutyaszőrre.

Olaszországban - noha ritka - nem ismeretlen az "állatos templom". A firenzeiek szent János templomában például, ami egyébként Rómában található, hagyományosan engedélyezett a híveknek, hogy akár szertartásokon is az állataikkal jelenjenek meg. A lehetőség nem vonz sem ember-, sem állattömegeket, és transzparensek sincsenek. Történeti kuriózum, hogy Néri Szent Fülöp épp ebben a bazilikában szolgált, amikor megalapította az oratoriánusok világi papokból álló kongregációját. Az egyházkormányzati aktualitásokhoz kapcsolódik továbbá, hogy a firenzeiek római templomának a tituláris bíborosa az a Carlo Caffarra, aki a 4 bíboros dubiájának valószínűsíthető szövegezője.

Arisztotelész szerint az állatoknak, sőt a növényeknek is van lelkük, mivel ő a lelket az életprincípiumnak tartotta, vagyis, ami él, annak van lelke. Azonban a vegetatív és az állati lélek nem összekeverendő az ember személyes lelkével. Keresztény hitünk szerint az Isten csak az embert teremtette a képére, és csak az embert váltotta meg, ezért az állatok nem üdvözülnek, és nem jutnak a mennybe - noha ez nem zárja ki, hogy akár állatok és növények is legyenek majd az eljövendő új világban, amelyet Jézus a második eljövetele és az utolsó ítélet után alkot meg.

Az új teremtésben Aquinói Szent Tamás szerint nem lesznek állatok egyáltalán, más teológusok szerint ezt nem zárhatjuk ki; az Egyháznak erről nincs definitív tanítása. A lényeges különbség az emberi lélek és az állatok lelke között úgy is megfogalmazható, hogy míg mi a feltámadás által személyesen túléljük ezt az univerzumot, és örök hazánkra az új világban lelünk, addig az egyes állatok nem fognak feltámadni az örök életre - ha lesznek is állatok, azok más állatok lesznek.

A Katolikus Egyház Katekizmusa a 2418-as pontjában azt tanítja, hogy "Szabad az állatokat szeretni; de nem kellene csak személyeket megillető szeretettel feléjük fordulni".